Frazlibro

eo Adjektivoj 2   »   kk Сын есім 2

79 [sepdek naŭ]

Adjektivoj 2

Adjektivoj 2

79 [жетпіс тоғыз]

79 [jetpis toğız]

Сын есім 2

Sın esim 2

Elektu kiel vi volas vidi la tradukon:   
esperanto kazaĥo Ludu Pli
Mi surhavas bluan robon. Ме-ің -с-і-де-кө- көйл-к. М____ ү______ к__ к______ М-н-ң ү-т-м-е к-к к-й-е-. ------------------------- Менің үстімде көк көйлек. 0
Sı- --i- 2 S__ e___ 2 S-n e-i- 2 ---------- Sın esim 2
Mi surhavas ruĝan robon. Ме--ң -с--мде қ-----к-йлек. М____ ү______ қ____ к______ М-н-ң ү-т-м-е қ-з-л к-й-е-. --------------------------- Менің үстімде қызыл көйлек. 0
Sı---si--2 S__ e___ 2 S-n e-i- 2 ---------- Sın esim 2
Mi surhavas verdan robon. М-----ү-тімд- жас-л--өй-е-. М____ ү______ ж____ к______ М-н-ң ү-т-м-е ж-с-л к-й-е-. --------------------------- Менің үстімде жасыл көйлек. 0
Me-iñ--st--de kö- k-----. M____ ü______ k__ k______ M-n-ñ ü-t-m-e k-k k-y-e-. ------------------------- Meniñ üstimde kök köylek.
Mi aĉetas nigran sakon. М-н қ--а с-мк---атып-а----н. М__ қ___ с____ с____ а______ М-н қ-р- с-м-е с-т-п а-а-ы-. ---------------------------- Мен қара сөмке сатып аламын. 0
M-n-ñ-üs--m-e -ö--köy-e-. M____ ü______ k__ k______ M-n-ñ ü-t-m-e k-k k-y-e-. ------------------------- Meniñ üstimde kök köylek.
Mi aĉetas brunan sakon. Мен -оң-- -ө-к---а-ып--ла--н. М__ қ____ с____ с____ а______ М-н қ-ң-р с-м-е с-т-п а-а-ы-. ----------------------------- Мен қоңыр сөмке сатып аламын. 0
M-n-ñ--st-mde--ö- k-yl--. M____ ü______ k__ k______ M-n-ñ ü-t-m-e k-k k-y-e-. ------------------------- Meniñ üstimde kök köylek.
Mi aĉetas blankan sakon. М---а- ---к- ---ып-а-амы-. М__ а_ с____ с____ а______ М-н а- с-м-е с-т-п а-а-ы-. -------------------------- Мен ақ сөмке сатып аламын. 0
Men-ñ üst-mde qı-ı---öy--k. M____ ü______ q____ k______ M-n-ñ ü-t-m-e q-z-l k-y-e-. --------------------------- Meniñ üstimde qızıl köylek.
Mi bezonas novan aŭton. Маға---а-- -ө--- -ере-. М____ ж___ к____ к_____ М-ғ-н ж-ң- к-л-к к-р-к- ----------------------- Маған жаңа көлік керек. 0
M-ni---s--m-e ---ı--köy-ek. M____ ü______ q____ k______ M-n-ñ ü-t-m-e q-z-l k-y-e-. --------------------------- Meniñ üstimde qızıl köylek.
Mi bezonas rapidan aŭton. Ма-ан--ыл--- ---і-----ек. М____ ж_____ к____ к_____ М-ғ-н ж-л-а- к-л-к к-р-к- ------------------------- Маған жылдам көлік керек. 0
M--i- -st-mde--ı--l---y--k. M____ ü______ q____ k______ M-n-ñ ü-t-m-e q-z-l k-y-e-. --------------------------- Meniñ üstimde qızıl köylek.
Mi bezonas komfortan aŭton. М---н-ы--а----кө--к керек. М____ ы______ к____ к_____ М-ғ-н ы-ғ-й-ы к-л-к к-р-к- -------------------------- Маған ыңғайлы көлік керек. 0
M---ñ ü-ti-d----sı--k-----. M____ ü______ j____ k______ M-n-ñ ü-t-m-e j-s-l k-y-e-. --------------------------- Meniñ üstimde jasıl köylek.
Supre loĝas maljuna virino. Ж-ғар-д---ір е-де--й-л-тұ-а--. Ж_______ б__ е___ ә___ т______ Ж-ғ-р-д- б-р е-д- ә-е- т-р-д-. ------------------------------ Жоғарыда бір егде әйел тұрады. 0
M--i---s-imde-jası- -öyl--. M____ ü______ j____ k______ M-n-ñ ü-t-m-e j-s-l k-y-e-. --------------------------- Meniñ üstimde jasıl köylek.
Supre loĝas dika virino. Ж--ар-д- б-р --лы- әйе--тұр---. Ж_______ б__ т____ ә___ т______ Ж-ғ-р-д- б-р т-л-қ ә-е- т-р-д-. ------------------------------- Жоғарыда бір толық әйел тұрады. 0
Me-i- --ti--- j--ı---öy-ek. M____ ü______ j____ k______ M-n-ñ ü-t-m-e j-s-l k-y-e-. --------------------------- Meniñ üstimde jasıl köylek.
Malsupre loĝas scivolema virino. Ж-ғ-р-да б-р-қыз---ұмар-ә-е- т--ады. Ж_______ б__ қ_________ ә___ т______ Ж-ғ-р-д- б-р қ-з-қ-ұ-а- ә-е- т-р-д-. ------------------------------------ Жоғарыда бір қызыққұмар әйел тұрады. 0
Me---a-a---m-e -atıp a---ı-. M__ q___ s____ s____ a______ M-n q-r- s-m-e s-t-p a-a-ı-. ---------------------------- Men qara sömke satıp alamın.
Niaj gastoj estis simpatiaj homoj. Қон---а-ымы- -үйкі-д- жа---р бол--. Қ___________ с_______ ж_____ б_____ Қ-н-қ-а-ы-ы- с-й-і-д- ж-н-а- б-л-ы- ----------------------------------- Қонақтарымыз сүйкімді жандар болды. 0
M-- q------m-e s-t-- al-m-n. M__ q___ s____ s____ a______ M-n q-r- s-m-e s-t-p a-a-ı-. ---------------------------- Men qara sömke satıp alamın.
Niaj gastoj estis ĝentilaj homoj. Қ--а-тар-м-- с-п-йы -д----р-б-л--. Қ___________ с_____ а______ б_____ Қ-н-қ-а-ы-ы- с-п-й- а-а-д-р б-л-ы- ---------------------------------- Қонақтарымыз сыпайы адамдар болды. 0
Me- ---a-sö-ke -a--- a----n. M__ q___ s____ s____ a______ M-n q-r- s-m-e s-t-p a-a-ı-. ---------------------------- Men qara sömke satıp alamın.
Niaj gastoj estis interesaj homoj. Қ--а-т---мыз--ыз---- --н--р --лд-. Қ___________ қ______ ж_____ б_____ Қ-н-қ-а-ы-ы- қ-з-қ-ы ж-н-а- б-л-ы- ---------------------------------- Қонақтарымыз қызықты жандар болды. 0
Me- qoñ---sömke s-t-p -l-mı-. M__ q____ s____ s____ a______ M-n q-ñ-r s-m-e s-t-p a-a-ı-. ----------------------------- Men qoñır sömke satıp alamın.
Mi havas amindajn infanojn. Мен---с-йкі-д- ---а-а--м-б-р. М____ с_______ б________ б___ М-н-ң с-й-і-д- б-л-л-р-м б-р- ----------------------------- Менің сүйкімді балаларым бар. 0
M-n --ñı- -ömk- s-t-p---am--. M__ q____ s____ s____ a______ M-n q-ñ-r s-m-e s-t-p a-a-ı-. ----------------------------- Men qoñır sömke satıp alamın.
Sed la najbaroj havas impertinentajn infanojn. Бір-қ-к----лер------т--- б--ал-----ар. Б____ к__________ с_____ б_______ б___ Б-р-қ к-р-і-е-д-ң с-т-а- б-л-л-р- б-р- -------------------------------------- Бірақ көршілердің сотқар балалары бар. 0
Me- --ñ-r -ö-k--s-t----lam--. M__ q____ s____ s____ a______ M-n q-ñ-r s-m-e s-t-p a-a-ı-. ----------------------------- Men qoñır sömke satıp alamın.
Ĉu viaj infanoj estas afablaj? С-здің----ал-ры-ыз--депті---? С_____ б__________ ә_____ м__ С-з-і- б-л-л-р-ң-з ә-е-т- м-? ----------------------------- Сіздің балаларыңыз әдепті ме? 0
M-- -q-s--k------p-a--m-n. M__ a_ s____ s____ a______ M-n a- s-m-e s-t-p a-a-ı-. -------------------------- Men aq sömke satıp alamın.

Unu lingvo, multaj variaĵoj

Eĉ kiam ni parolas nur unu lingvon, ni parolas multajn lingvojn. Ĉar neniu lingvo estas memfermiĝinta sistemo. En ĉiu lingvo montriĝas multaj malsamaj dimensioj. Lingvo estas vivanta konstruo. La parolantoj ĉiam adaptiĝas al siaj alparolatoj. La homoj tial variigas la lingvon kiun ili parolas. Tiuj variaĵoj aperas diversforme. Ĉiu lingvo ekzemple havas historion. Ĝi modifiĝis kaj ankaŭ plu modifiĝos. Tion evidentigas la fakto ke la maljunuloj kaj la junuloj malsame parolas. Ekzistas ankaŭ malsamaj dialektoj en la plej multaj lingvoj. Sed multaj dialektparolantoj kapablas adaptiĝi al sia ĉirkaŭaĵo. En difinitaj situacioj ili parolas la norman lingvon. Malsamaj sociaj grupoj havas malsamajn lingvojn. Ekzemploj de tio estas la junulara lingvo aŭ la ĉasistara lingvo. La plej multaj homoj parolas laboreje alie ol hejme. Multaj ankaŭ uzas fakan lingvon laboreje. Diferencoj ankaŭ aperas en la parola kaj skriba lingvoj. La parola lingvo ĝenerale multe pli simplas ol la skriba. Tiu diferenco povas esti tre granda. Tio estas la kazo kiam la skribaj lingvoj longe ne modifiĝas. La parolantoj tiam devas unue lerni skribe uzi la lingvon. Ofte diferenciĝas ankaŭ la lingvo de virinoj kaj viroj. Tiu diferenco ne tre grandas en la okcidentaj socioj. Sed estas landoj en kiuj la virinoj kaj la viroj tute malsame parolas. En iuj kulturoj ankaŭ la ĝentileco havas siajn proprajn lingvajn formojn. Do tute ne tiel facilas paroli! Ni devas tiucele atenti multajn malsamajn aferojn samtempe...