Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   sq Njoh

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [tre]

Njoh

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar albán Lejátszás Több
Szia! Tungj--je-a- /--’-emi! T___________ / Ç______ T-n-j-t-e-a- / Ç-k-m-! ---------------------- Tungjatjeta! / Ç’kemi! 0
Jó napot! Mi-ёdita! M________ M-r-d-t-! --------- Mirёdita! 0
Hogy vagy? S- jeni? S_ j____ S- j-n-? -------- Si jeni? 0
Ön Európából jön? / Ön európai? V-ni-n-- E-r-pa? V___ n__ E______ V-n- n-a E-r-p-? ---------------- Vini nga Europa? 0
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? Vi-i---a--me---a? V___ n__ A_______ V-n- n-a A-e-i-a- ----------------- Vini nga Amerika? 0
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? Vin--nga Azi-? V___ n__ A____ V-n- n-a A-i-? -------------- Vini nga Azia? 0
Melyik hotelben lakik? N--c-li- h---- po-r-i-i? N_ c____ h____ p_ r_____ N- c-l-n h-t-l p- r-i-i- ------------------------ Nё cilin hotel po rrini? 0
Mióta van már itt? S- kohё--e-i ---u? S_ k___ k___ k____ S- k-h- k-n- k-t-? ------------------ Sa kohё keni kёtu? 0
Meddig marad? Sa--o ---r--n-? S_ d_ t_ r_____ S- d- t- r-i-i- --------------- Sa do tё rrini? 0
Tetszik önnek itt? A-ju--ёl-------u? A j_ p_____ k____ A j- p-l-e- k-t-? ----------------- A ju pёlqen kёtu? 0
Ön itt nyaral? K-tu p-----a--n- -ush---t? K___ p_ i k_____ p________ K-t- p- i k-l-n- p-s-i-e-? -------------------------- Kёtu po i kaloni pushimet? 0
Látogasson meg egyszer! Ej-n--ndonj-he-ё pё--vi--t-! E____ n_________ p__ v______ E-a-i n-o-j-h-r- p-r v-z-t-! ---------------------------- Ejani ndonjёherё pёr vizitё! 0
Itt van az én címem. Kj--ësh-- -dresa -m-. K__ ë____ a_____ i___ K-o ë-h-ë a-r-s- i-e- --------------------- Kjo është adresa ime. 0
Látjuk egymást holnap? A -o--ё--h--em--ne--r? A d_ t_ s______ n_____ A d- t- s-i-e-i n-s-r- ---------------------- A do tё shihemi nesёr? 0
Sajnálom, már más tervem van. Mё--je- ---,-por ka- p-n-. M_ v___ k___ p__ k__ p____ M- v-e- k-q- p-r k-m p-n-. -------------------------- Mё vjen keq, por kam punё. 0
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Mi------h--! M___________ M-r-p-f-h-m- ------------ Mirupafshim! 0
Viszontlátásra! Mi-------i-! M___________ M-r-p-f-h-m- ------------ Mirupafshim! 0
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! S---e-i p-s--j! S______ p______ S-i-e-i p-s-a-! --------------- Shihemi pastaj! 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + albán (1-100) MP3 albán (1-100)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…