Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   hi पढ़ना और लिखना

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

६ [छः]

6 [chhah]

पढ़ना और लिखना

padhana aur likhana

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Én olvasok. म-- पढ-त- --पढ़त---ूँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m-in---dhata /-p--hat-e-ho-n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Egy betűt olvasok. म-ं ए-----षर-प--त- --प---ी ह-ँ मैं ए_ अ___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- अ-्-र प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma---ek -k-ha---a----a --p--h--ee----n m___ e_ a_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- a-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar padhata / padhatee hoon
Egy szót olvasok. मैं--क-श-्द पढ-त- / -ढ--- --ँ मैं ए_ श__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- श-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main-ek shab- --d--t- / --dh-tee -o-n m___ e_ s____ p______ / p_______ h___ m-i- e- s-a-d p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd padhata / padhatee hoon
Egy mondatot olvasok. मै- ---वाक्य--ढ़-- /-प---ी-हूँ मैं ए_ वा__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- व-क-य प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma-n ----aa-y -ad--t- /-p-dh--e- -oon m___ e_ v____ p______ / p_______ h___ m-i- e- v-a-y p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky padhata / padhatee hoon
Egy levelet olvasok. म-ं--- पत्- --़-- --पढ़ती---ँ मैं ए_ प__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main -k pa-r p----ta-/ -a-h-tee---on m___ e_ p___ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-t- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr padhata / padhatee hoon
Egy könyvet olvasok. मैं-एक-पु--त- --़त--- पढ़त- --ँ मैं ए_ पु___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-स-त- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m--n--- ---ta--p--h-ta-- ---hat-----on m___ e_ p_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak padhata / padhatee hoon
Én olvasok. म-- पढ़ता - प-़-ी---ँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma---pa---t- ---adha--- h--n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Te olvasol. त-- प---े---पढ--ी-हो तु_ प__ / प__ हो त-म प-़-े / प-़-ी ह- -------------------- तुम पढ़ते / पढ़ती हो 0
t-m -a--at- - --d--t---ho t__ p______ / p_______ h_ t-m p-d-a-e / p-d-a-e- h- ------------------------- tum padhate / padhatee ho
Ő olvas. व- -ढ--- -ै व_ प__ है व- प-़-ा ह- ----------- वह पढ़ता है 0
vah-pa-hata --i v__ p______ h__ v-h p-d-a-a h-i --------------- vah padhata hai
Én írok. मैं ---त- /-----ी-ह-ँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
m--- likhat- - l--ha--e---on m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Egy betűt írok. मै---क अ-्ष- ल-खता ----ख-ी---ँ मैं ए_ अ___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- अ-्-र ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर लिखता / लिखती हूँ 0
ma----k--k--a--li--a-- --l---atee-h-on m___ e_ a_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- a-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar likhata / likhatee hoon
Egy szót írok. म------शब्द -िखत- /-ल-ख-ी -ूँ मैं ए_ श__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- श-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द लिखता / लिखती हूँ 0
m--n-ek--h-bd likh-t--- --khate----on m___ e_ s____ l______ / l_______ h___ m-i- e- s-a-d l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd likhata / likhatee hoon
Egy mondatot írok. मैं--- वाक्- लिखत----ल-खती हूँ मैं ए_ वा__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- व-क-य ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य लिखता / लिखती हूँ 0
m----e- --aky-likh-ta-/ ----a-ee----n m___ e_ v____ l______ / l_______ h___ m-i- e- v-a-y l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky likhata / likhatee hoon
Egy levelet írok. मैं-ए- -त-र-ल--त- /--िखती--ूँ मैं ए_ प__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र लिखता / लिखती हूँ 0
m--n ----atr-lik-a-a-- l-khate--ho-n m___ e_ p___ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-t- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr likhata / likhatee hoon
Egy könyvet írok. मैं-ए--पुस--क लिख-ा---ल-ख-----ँ मैं ए_ पु___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-स-त- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक लिखता / लिखती हूँ 0
m-in--k--ustak-lik--t- - --kh-t-e -o-n m___ e_ p_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak likhata / likhatee hoon
Én írok. मै----ख-- --लि-ती---ँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
m-------ha-a-- ---ha-ee-hoon m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Te írsz. त----िख---/ लिख----ो तु_ लि__ / लि__ हो त-म ल-ख-े / ल-ख-ी ह- -------------------- तुम लिखते / लिखती हो 0
tum --khat- /-li----ee -o t__ l______ / l_______ h_ t-m l-k-a-e / l-k-a-e- h- ------------------------- tum likhate / likhatee ho
Ő ír. वह लिखता -ै व_ लि__ है व- ल-ख-ा ह- ----------- वह लिखता है 0
v-h--ik---a--ai v__ l______ h__ v-h l-k-a-a h-i --------------- vah likhata hai

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…