Kifejezéstár

hu Számok   »   ku Hejmar

7 [hét]

Számok

Számok

7 [heft]

Hejmar

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
Számolok: Ez di--jmêr--: E_ d__________ E- d-h-j-ê-i-: -------------- Ez dihejmêrim: 0
egy, kettő, három y-k,-d-, -ê y___ d__ s_ y-k- d-, s- ----------- yek, du, sê 0
Én háromig számolok. Ez -eya -i--y- -i-mir-m. E_ h___ s_____ d________ E- h-y- s-s-y- d-j-i-i-. ------------------------ Ez heya sisêya dijmirim. 0
Én tovább számolok: E--jima-t-nê-b-r-e-a---: E_ j________ b__________ E- j-m-r-i-ê b-r-e-a-i-: ------------------------ Ez jimartinê berdewamim: 0
négy, öt, hat, ç---pênc----ş ç________ ş__ ç-r-p-n-, ş-ş ------------- çar,pênc, şeş 0
hét, nyolc, kilenc h---, --ş---n-h h____ h____ n__ h-f-, h-ş-, n-h --------------- heft, heşt, neh 0
Én számolok. Ez--i-e-----m. E_ d__________ E- d-h-j-ê-i-. -------------- Ez dihejmêrim. 0
Te számolsz. T--di--j---î. T_ d_________ T- d-h-j-ê-î- ------------- Tu dihejmêrî. 0
Ő számol. Ew-di-e-m--ê E_ d________ E- d-h-j-ê-ê ------------ Ew dihejmêrê 0
Egy. Az első. Y-k--Ye--mî-. Y___ Y_______ Y-k- Y-k-m-n- ------------- Yek. Yekemîn. 0
Kettő. A második. D-.----em-n. D__ D_______ D-. D-y-m-n- ------------ Du. Duyemîn. 0
Három. A harmadik. S-. Sê-emî-. S__ S_______ S-. S-y-m-n- ------------ Sê. Sêyemîn. 0
Négy. A negyedik. Çar---ar-mî-. Ç___ Ç_______ Ç-r- Ç-r-m-n- ------------- Çar. Çaremîn. 0
Öt. Az ötödik. Pên---Pênc--în. P____ P________ P-n-. P-n-e-î-. --------------- Pênc. Pêncemîn. 0
Hat. A hatodik. Şe-- --şe-în. Ş___ Ş_______ Ş-ş- Ş-ş-m-n- ------------- Şeş. Şeşemîn. 0
Hét. A hetedik. H-ft.----t-mî-. H____ H________ H-f-. H-f-e-î-. --------------- Heft. Heftemîn. 0
Nyolc. A nyolcadik. He--.-H-ş-em--. H____ H________ H-ş-. H-ş-e-î-. --------------- Heşt. Heştemîn. 0
Kilenc. A kilencedik. Neh.-Neh-m-n. N___ N_______ N-h- N-h-m-n- ------------- Neh. Nehemîn. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!