Kifejezéstár

hu Számok   »   lv Skaitļi

7 [hét]

Számok

Számok

7 [septiņi]

Skaitļi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar lett Lejátszás Több
Számolok: Es-ska-tu: E_ s______ E- s-a-t-: ---------- Es skaitu: 0
egy, kettő, három vi---,--i--- trīs v_____ d____ t___ v-e-s- d-v-, t-ī- ----------------- viens, divi, trīs 0
Én háromig számolok. Es--ka--u-l-d---rī-. E_ s_____ l___ t____ E- s-a-t- l-d- t-ī-. -------------------- Es skaitu līdz trīs. 0
Én tovább számolok: Es-ska-t--t-lāk: E_ s_____ t_____ E- s-a-t- t-l-k- ---------------- Es skaitu tālāk: 0
négy, öt, hat, č--r-,-p-e--- s--i, č_____ p_____ s____ č-t-i- p-e-i- s-š-, ------------------- četri, pieci, seši, 0
hét, nyolc, kilenc septi-i- as--ņ-- --vi-i s_______ a______ d_____ s-p-i-i- a-t-ņ-, d-v-ņ- ----------------------- septiņi, astoņi, deviņi 0
Én számolok. Es --a---. E_ s______ E- s-a-t-. ---------- Es skaitu. 0
Te számolsz. T--ska-ti. T_ s______ T- s-a-t-. ---------- Tu skaiti. 0
Ő számol. Viņš-s--i-a. V___ s______ V-ņ- s-a-t-. ------------ Viņš skaita. 0
Egy. Az első. V-ens.-Pirm-is. V_____ P_______ V-e-s- P-r-a-s- --------------- Viens. Pirmais. 0
Kettő. A második. Di--- Ot-a-s. D____ O______ D-v-. O-r-i-. ------------- Divi. Otrais. 0
Három. A harmadik. T--s- --e-a--. T____ T_______ T-ī-. T-e-a-s- -------------- Trīs. Trešais. 0
Négy. A negyedik. Če-r-.----u---i-. Č_____ C_________ Č-t-i- C-t-r-a-s- ----------------- Četri. Ceturtais. 0
Öt. Az ötödik. Pi-ci- -iektai-. P_____ P________ P-e-i- P-e-t-i-. ---------------- Pieci. Piektais. 0
Hat. A hatodik. S-----Se-----. S____ S_______ S-š-. S-s-a-s- -------------- Seši. Sestais. 0
Hét. A hetedik. S--t-ņ-.-Sep--t--s. S_______ S_________ S-p-i-i- S-p-ī-a-s- ------------------- Septiņi. Septītais. 0
Nyolc. A nyolcadik. A-toņ-.-A-t--a-s. A______ A________ A-t-ņ-. A-t-t-i-. ----------------- Astoņi. Astotais. 0
Kilenc. A kilencedik. De--ņi. D---ta-s. D______ D________ D-v-ņ-. D-v-t-i-. ----------------- Deviņi. Devītais. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!