Kifejezéstár

hu Számok   »   mk Броеви

7 [hét]

Számok

Számok

7 [седум]

7 [syedoom]

Броеви

Broyevi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Számolok: Ј-с --оја-: Ј__ б______ Ј-с б-о-а-: ----------- Јас бројам: 0
Јas-b---a-: Ј__ b______ Ј-s b-o-a-: ----------- Јas broјam:
egy, kettő, három е---- д--, три е____ д___ т__ е-е-, д-а- т-и -------------- еден, два, три 0
ye-ye-, dva----i y______ d___ t__ y-d-e-, d-a- t-i ---------------- yedyen, dva, tri
Én háromig számolok. Ј-- -р-ја--до т--. Ј__ б_____ д_ т___ Ј-с б-о-а- д- т-и- ------------------ Јас бројам до три. 0
Ј-- b--јam -o-t-i. Ј__ b_____ d_ t___ Ј-s b-o-a- d- t-i- ------------------ Јas broјam do tri.
Én tovább számolok: Јас бро-ам по-а-а-у: Ј__ б_____ п________ Ј-с б-о-а- п-н-т-м-: -------------------- Јас бројам понатаму: 0
Јas b-oјa- p-n------: Ј__ b_____ p_________ Ј-s b-o-a- p-n-t-m-o- --------------------- Јas broјam ponatamoo:
négy, öt, hat, ч-т------ет--ш--т ч______ п___ ш___ ч-т-р-, п-т- ш-с- ----------------- четири, пет, шест 0
c-ye-i-i- p-et,-s--e-t c________ p____ s_____ c-y-t-r-, p-e-, s-y-s- ---------------------- chyetiri, pyet, shyest
hét, nyolc, kilenc с--у-, -с-м--д-в-т с_____ о____ д____ с-д-м- о-у-, д-в-т ------------------ седум, осум, девет 0
s----om- ---o-- dy-v-et s_______ o_____ d______ s-e-o-m- o-o-m- d-e-y-t ----------------------- syedoom, osoom, dyevyet
Én számolok. Јас--р-јам. Ј__ б______ Ј-с б-о-а-. ----------- Јас бројам. 0
Ј-s br-јa-. Ј__ b______ Ј-s b-o-a-. ----------- Јas broјam.
Te számolsz. Ти--р--ш. Т_ б_____ Т- б-о-ш- --------- Ти броиш. 0
T- -r-ish. T_ b______ T- b-o-s-. ---------- Ti broish.
Ő számol. Тој б--и. Т__ б____ Т-ј б-о-. --------- Тој брои. 0
Toј br-i. T__ b____ T-ј b-o-. --------- Toј broi.
Egy. Az első. Ед-н--Прв-. Е____ П____ Е-е-. П-в-. ----------- Еден. Први. 0
Ye-yen- Pr-i. Y______ P____ Y-d-e-. P-v-. ------------- Yedyen. Prvi.
Kettő. A második. Дв-.-В-ори. Д___ В_____ Д-а- В-о-и- ----------- Два. Втори. 0
D-a- V-ori. D___ V_____ D-a- V-o-i- ----------- Dva. Vtori.
Három. A harmadik. Т--- Т-ети. Т___ Т_____ Т-и- Т-е-и- ----------- Три. Трети. 0
T-i--Tryet-. T___ T______ T-i- T-y-t-. ------------ Tri. Tryeti.
Négy. A negyedik. Ч--ир---Че----и. Ч______ Ч_______ Ч-т-р-. Ч-т-р-и- ---------------- Четири. Четврти. 0
C------i.-Chye---ti. C________ C_________ C-y-t-r-. C-y-t-r-i- -------------------- Chyetiri. Chyetvrti.
Öt. Az ötödik. Пе-. --т--. П___ П_____ П-т- П-т-и- ----------- Пет. Петти. 0
Pyet- Pye---. P____ P______ P-e-. P-e-t-. ------------- Pyet. Pyetti.
Hat. A hatodik. Ш-с-.-Ше-т-. Ш____ Ш_____ Ш-с-. Ш-с-и- ------------ Шест. Шести. 0
Sh--st- --y-st-. S______ S_______ S-y-s-. S-y-s-i- ---------------- Shyest. Shyesti.
Hét. A hetedik. Седу---Седм-. С_____ С_____ С-д-м- С-д-и- ------------- Седум. Седми. 0
S--do--- -ye--i. S_______ S______ S-e-o-m- S-e-m-. ---------------- Syedoom. Syedmi.
Nyolc. A nyolcadik. Ос--- О--и. О____ О____ О-у-. О-м-. ----------- Осум. Осми. 0
O--o-. O---. O_____ O____ O-o-m- O-m-. ------------ Osoom. Osmi.
Kilenc. A kilencedik. Де----------и. Д_____ Д______ Д-в-т- Д-в-т-. -------------- Девет. Девети. 0
Dy-v-et---y--y-ti. D_______ D________ D-e-y-t- D-e-y-t-. ------------------ Dyevyet. Dyevyeti.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + macedón (1-100) MP3 macedón (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!