Kifejezéstár

hu Számok   »   sv Tal

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sju]

Tal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar svéd Lejátszás Több
Számolok: Ja-----n--: J__ r______ J-g r-k-a-: ----------- Jag räknar: 0
egy, kettő, három e-t, --å,---e e___ t___ t__ e-t- t-å- t-e ------------- ett, två, tre 0
Én háromig számolok. Jag-r---a----l-----. J__ r_____ t___ t___ J-g r-k-a- t-l- t-e- -------------------- Jag räknar till tre. 0
Én tovább számolok: Jag--äk-a---ida--: J__ r_____ v______ J-g r-k-a- v-d-r-: ------------------ Jag räknar vidare: 0
négy, öt, hat, f-----f-m--s-x, f____ f___ s___ f-r-, f-m- s-x- --------------- fyra, fem, sex, 0
hét, nyolc, kilenc sju- -t-a,--io s___ å____ n__ s-u- å-t-, n-o -------------- sju, åtta, nio 0
Én számolok. Jag räkn--. J__ r______ J-g r-k-a-. ----------- Jag räknar. 0
Te számolsz. Du-r-kna-. D_ r______ D- r-k-a-. ---------- Du räknar. 0
Ő számol. Ha- ---n--. H__ r______ H-n r-k-a-. ----------- Han räknar. 0
Egy. Az első. Et-. -e- ---s-a. E___ D__ f______ E-t- D-n f-r-t-. ---------------- Ett. Den första. 0
Kettő. A második. T-å. --n--n---. T___ D__ a_____ T-å- D-n a-d-a- --------------- Två. Den andra. 0
Három. A harmadik. Tre. D-- t--d--. T___ D__ t______ T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. F-ra- D----jä-de. F____ D__ f______ F-r-. D-n f-ä-d-. ----------------- Fyra. Den fjärde. 0
Öt. Az ötödik. F--.-De--f-mt-. F___ D__ f_____ F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. S-----e- s---t-. S___ D__ s______ S-x- D-n s-ä-t-. ---------------- Sex. Den sjätte. 0
Hét. A hetedik. S-----en s-u---. S___ D__ s______ S-u- D-n s-u-d-. ---------------- Sju. Den sjunde. 0
Nyolc. A nyolcadik. Ått-.---n-åtton--. Å____ D__ å_______ Å-t-. D-n å-t-n-e- ------------------ Åtta. Den åttonde. 0
Kilenc. A kilencedik. Nio- ----n-ond-. N___ D__ n______ N-o- D-n n-o-d-. ---------------- Nio. Den nionde. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + svéd (1-100) MP3 svéd (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!