Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   sr Ћаскање 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двадесет и два]

22 [dvadeset i dva]

Ћаскање 3

Ćaskanje 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Dohányzik? П---те --? П_____ л__ П-ш-т- л-? ---------- Пушите ли? 0
Ć----nj- 3 Ć_______ 3 C-a-k-n-e 3 ----------- Ćaskanje 3
Régebben igen. П----а. П__ д__ П-е д-. ------- Пре да. 0
C----a--- 3 Ć_______ 3 C-a-k-n-e 3 ----------- Ćaskanje 3
De most már nem dohányzom. Али --да-више-не--у--м. А__ с___ в___ н_ п_____ А-и с-д- в-ш- н- п-ш-м- ----------------------- Али сада више не пушим. 0
Pu-ite --? P_____ l__ P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Zavarja, ha dohányzom? Сме-а---------ко--- п-ш--? С____ л_ В__ а__ ј_ п_____ С-е-а л- В-м а-о ј- п-ш-м- -------------------------- Смета ли Вам ако ја пушим? 0
P-š-t---i? P_____ l__ P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Nem, egyáltalán nem. Не,-а-с-л-тн----. Н__ а________ н__ Н-, а-с-л-т-о н-. ----------------- Не, апсолутно не. 0
Puši---li? P_____ l__ P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Nem zavar. Не-----а---. Н_ с____ м__ Н- с-е-а м-. ------------ Не смета ми. 0
P-e -a. P__ d__ P-e d-. ------- Pre da.
Iszik valamit? Хо--те-ли--о-ити--еш--? Х_____ л_ п_____ н_____ Х-ћ-т- л- п-п-т- н-ш-о- ----------------------- Хоћете ли попити нешто? 0
Pre-d-. P__ d__ P-e d-. ------- Pre da.
Egy konyakot? Ј-дан-коња-? Ј____ к_____ Ј-д-н к-њ-к- ------------ Један коњак? 0
Pre---. P__ d__ P-e d-. ------- Pre da.
Nem, szívesebben egy sört. Н-----д-је п---. Н__ р_____ п____ Н-, р-д-ј- п-в-. ---------------- Не, радије пиво. 0
Ali sa-a--i-e -- --šim. A__ s___ v___ n_ p_____ A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
Sokat utazik? П---јете-л- мног-? П_______ л_ м_____ П-т-ј-т- л- м-о-о- ------------------ Путујете ли много? 0
A-- sada -i-- ne pu---. A__ s___ v___ n_ p_____ A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Д-,-в-ћ---м -- -- посло--а ---ов--а. Д__ в______ с_ т_ п_______ п________ Д-, в-ћ-н-м с- т- п-с-о-н- п-т-в-њ-. ------------------------------------ Да, већином су то пословна путовања. 0
Ali-s--a---š--ne-----m. A__ s___ v___ n_ p_____ A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
De most itt üdülünk. Ал- с-д----о---д- -а г--и--ем--дм---. А__ с___ с__ о___ н_ г_______ о______ А-и с-д- с-о о-д- н- г-д-ш-е- о-м-р-. ------------------------------------- Али сада смо овде на годишњем одмору. 0
Smeta li-Vam-ak---a -uši-? S____ l_ V__ a__ j_ p_____ S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Milyen hőség! К---а -р-ћ-н-! К____ в_______ К-к-а в-у-и-а- -------------- Каква врућина! 0
S-eta--- --- ako-ja -uš-m? S____ l_ V__ a__ j_ p_____ S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Igen, ma tényleg meleg van. Да- ---а- је--т-а-----р---. Д__ д____ ј_ с______ в_____ Д-, д-н-с ј- с-в-р-о в-у-е- --------------------------- Да, данас је стварно вруће. 0
Sme-a l--Va---ko-ja puši-? S____ l_ V__ a__ j_ p_____ S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Kimegyünk az erkélyre? Ха-дем--на ба----. Х______ н_ б______ Х-ј-е-о н- б-л-о-. ------------------ Хајдемо на балкон. 0
Ne- ----l-tno-n-. N__ a________ n__ N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Holnap lesz itt egy buli. С-т-а ---о-д--б-т-------а. С____ ћ_ о___ б___ з______ С-т-а ћ- о-д- б-т- з-б-в-. -------------------------- Сутра ће овде бити забава. 0
Ne---ps-lut-o-n-. N__ a________ n__ N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Önök is jönnek? Хо-ет- -и-- В- доћи-? Х_____ л_ и В_ д_____ Х-ћ-т- л- и В- д-ћ-?- --------------------- Хоћете ли и Ви доћи?? 0
Ne,--ps-l-t-- ne. N__ a________ n__ N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Igen, minket is meghívtak. Д---м---мо-такођ- п--вани. Д__ м_ с__ т_____ п_______ Д-, м- с-о т-к-ђ- п-з-а-и- -------------------------- Да, ми смо такође позвани. 0
Ne-s-eta -i. N_ s____ m__ N- s-e-a m-. ------------ Ne smeta mi.

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!