Kifejezéstár

hu A városban   »   lt Mieste

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [dvidešimt penki]

Mieste

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. (A-- --riu----ž--o-i)-į ge-ežin--l-o -t-t-. (___ n____ (_________ į g___________ s_____ (-š- n-r-u (-a-i-o-i- į g-l-ž-n-e-i- s-o-į- ------------------------------------------- (Aš) noriu (važiuoti) į geležinkelio stotį. 0
A repülőtérre szeretnék menni. (----noriu-(važi-o-i)-į-o---uostą. (___ n____ (_________ į o__ u_____ (-š- n-r-u (-a-i-o-i- į o-o u-s-ą- ---------------------------------- (Aš) noriu (važiuoti) į oro uostą. 0
A városközpontba szeretnék menni. (Aš--n-r-- --m--s-o c-ntrą. (___ n____ į m_____ c______ (-š- n-r-u į m-e-t- c-n-r-. --------------------------- (Aš) noriu į miesto centrą. 0
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? K--p -a---u-y-ti-- g-l-ži----io -t-t-? K___ m__ n______ į g___________ s_____ K-i- m-n n-v-k-i į g-l-ž-n-e-i- s-o-į- -------------------------------------- Kaip man nuvykti į geležinkelio stotį? 0
Hogyan jutok el a repülőtérhez? K-ip m----uvykt--į-o---u--tą? K___ m__ n______ į o__ u_____ K-i- m-n n-v-k-i į o-o u-s-ą- ----------------------------- Kaip man nuvykti į oro uostą? 0
Hogyan jutok el a városközpontba? K-ip---n-n-v-k-i --mi------en--ą? K___ m__ n______ į m_____ c______ K-i- m-n n-v-k-i į m-e-t- c-n-r-? --------------------------------- Kaip man nuvykti į miesto centrą? 0
Szükségem van egy taxira. M-n -ei-i- --ks-. M__ r_____ t_____ M-n r-i-i- t-k-i- ----------------- Man reikia taksi. 0
Szükségem van egy várostérképre. M-- reiki--mie-to--l--o. M__ r_____ m_____ p_____ M-n r-i-i- m-e-t- p-a-o- ------------------------ Man reikia miesto plano. 0
Szükségem van egy hotelre. M---rei-i---i-šbučio. M__ r_____ v_________ M-n r-i-i- v-e-b-č-o- --------------------- Man reikia viešbučio. 0
Egy autót szeretnék bérelni. (A-)-n-rėči-- --s--u-m-ti -u-----i-į. (___ n_______ i__________ a__________ (-š- n-r-č-a- i-s-n-o-o-i a-t-m-b-l-. ------------------------------------- (Aš) norėčiau išsinuomoti automobilį. 0
Itt van a hitelkártyám. Š-----an- -re--ti---ko----ė. Š___ m___ k________ k_______ Š-a- m-n- k-e-i-i-ė k-r-e-ė- ---------------------------- Štai mano kreditinė kortelė. 0
Itt van a jogosítványom. Š--- ---- vair-oto-o pa-ym-j--a- --t-is-s. Š___ m___ v_________ p__________ / t______ Š-a- m-n- v-i-u-t-j- p-ž-m-j-m-s / t-i-ė-. ------------------------------------------ Štai mano vairuotojo pažymėjimas / teisės. 0
Mit lehet megnézni a városban? K- g-l-ma-----t--i m-este? K_ g_____ p_______ m______ K- g-l-m- p-m-t-t- m-e-t-? -------------------------- Ką galima pamatyti mieste? 0
Menjenek az óvárosba. N-ei-i-- --s--a---stį. N_______ į s__________ N-e-k-t- į s-n-m-e-t-. ---------------------- Nueikite į senamiestį. 0
Csináljanak egy városnézö körsétát. Padaryk-t- -k-k---ij--p---ie--ą. P_________ e_________ p_ m______ P-d-r-k-t- e-s-u-s-j- p- m-e-t-. -------------------------------- Padarykite ekskursiją po miestą. 0
Menjenek a kikötőhöz! N--i--te - --s-ą. N_______ į u_____ N-e-k-t- į u-s-ą- ----------------- Nueikite į uostą. 0
Csináljanak egy kikötői körutazást. P--a--ki---eksku-s--- p- u--tą. P_________ e_________ p_ u_____ P-d-r-k-t- e-s-u-s-j- p- u-s-ą- ------------------------------- Padarykite ekskursiją po uostą. 0
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? K-kių----my--- da--yr--be --? K____ į_______ d__ y__ b_ t__ K-k-ų į-y-y-i- d-r y-a b- t-? ----------------------------- Kokių įžymybių dar yra be to? 0

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!