저-건물---마--오--됐어요?
저 건__ 얼__ 오_ 됐___
저 건-은 얼-나 오- 됐-요-
-----------------
저 건물은 얼마나 오래 됐어요? 0 d--g--l-wo------yo-lm--- ye-l-e---?d____________ s_________ y_________d-n-m-l-w-n-i s-y-i-m-d- y-o---o-o------------------------------------dongmul-won-i suyoilmada yeol-eoyo?
누가----물을 지---?
누_ 저 건__ 지____
누- 저 건-을 지-어-?
--------------
누가 저 건물을 지었어요? 0 bag--lg-a--i--og-y--lmada -------yo?b___________ m___________ y_________b-g-u-g-a--- m-g-y-i-m-d- y-o---o-o-------------------------------------bagmulgwan-i mog-yoilmada yeol-eoyo?
Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik.
Mindegyiknek egyazon szerepet van.
Segítenek nekünk az információ megosztásában.
Ez minden nyelvben különböző formában történik.
Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik.
A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző.
Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították.
Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak.
Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták.
Az eredmény egyértelmű volt.
A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek.
Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki.
Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak.
Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként.
A sebesség a szótagok összetettségétől függ.
Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket.
A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként.
Ezért viszonylag lassan beszélik.
A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk.
Sőt, pont ellenkezőleg!
A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak.
Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át.
A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át.
Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak.
Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak!
Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át.
Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége.
Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…