Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   bn কেনাকাটা

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

৫৪ [চুয়ান্ন]

54 [cuẏānna]

কেনাকাটা

kēnākāṭā

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bengáli Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. আমি-এ-টা--প--র কি-ত- -া--৷ আ_ এ__ উ___ কি__ চা_ ৷ আ-ি এ-ট- উ-হ-র ক-ন-ে চ-ই ৷ -------------------------- আমি একটা উপহার কিনতে চাই ৷ 0
k-n-k--ā k_______ k-n-k-ṭ- -------- kēnākāṭā
De nem túl drágát. ক------খুব -েশ- দ-ম-র--- ৷ কি__ খু_ বে_ দা__ না ৷ ক-ন-ত- খ-ব ব-শ- দ-ম-র ন- ৷ -------------------------- কিন্তু খুব বেশী দামের না ৷ 0
kē--kāṭā k_______ k-n-k-ṭ- -------- kēnākāṭā
Talán egy kézitáskát? হয়- এ--া হাত-্য-গ? হ__ এ__ হা_____ হ-ত এ-ট- হ-ত-্-া-? ------------------ হয়ত একটা হাতব্যাগ? 0
ā-i ------u-----a-kina------i ā__ ē____ u______ k_____ c___ ā-i ē-a-ā u-a-ā-a k-n-t- c-'- ----------------------------- āmi ēkaṭā upahāra kinatē cā'i
Milyen színt szeretne? আপন---কো--র---ছ---? আ___ কো_ রং প____ আ-ন-র ক-ন র- প-ন-দ- ------------------- আপনার কোন রং পছন্দ? 0
kin-- ------bēśī--āmē-a--ā k____ k____ b___ d_____ n_ k-n-u k-u-a b-ś- d-m-r- n- -------------------------- kintu khuba bēśī dāmēra nā
Feketét, barnát vagy fehéret? ক---- ব--ামী-বা--া-া? কা__ বা__ বা সা__ ক-ল-, ব-দ-ম- ব- স-দ-? --------------------- কালো, বাদামী বা সাদা? 0
kin-- k--b-----ī-d-mē-a--ā k____ k____ b___ d_____ n_ k-n-u k-u-a b-ś- d-m-r- n- -------------------------- kintu khuba bēśī dāmēra nā
Egy nagyot, vagy egy kicsit? ব-়-ন--ছোট? ব_ না ছো__ ব-় ন- ছ-ট- ----------- বড় না ছোট? 0
kin-u -h----b-ś--dā-ēr--nā k____ k____ b___ d_____ n_ k-n-u k-u-a b-ś- d-m-r- n- -------------------------- kintu khuba bēśī dāmēra nā
Meg szabad ezt néznem? আমি -ি এটা দ-----পারি? আ_ কি এ_ দে__ পা__ আ-ি ক- এ-া দ-খ-ে প-র-? ---------------------- আমি কি এটা দেখতে পারি? 0
haẏ--a---aṭā-hāt-by-g-? h_____ ē____ h_________ h-ẏ-t- ē-a-ā h-t-b-ā-a- ----------------------- haẏata ēkaṭā hātabyāga?
Bőrből van? এট--ক- ---ড়----ৈরী? এ_ কি চা___ তৈ__ এ-া ক- চ-ম-়-র ত-র-? -------------------- এটা কি চামড়ার তৈরী? 0
h---ta-ēkaṭ- hāta--āg-? h_____ ē____ h_________ h-ẏ-t- ē-a-ā h-t-b-ā-a- ----------------------- haẏata ēkaṭā hātabyāga?
Vagy műbőrből van? নাকি এ-া---ল-স---ক দ--- -ৈরী? না_ এ_ প্____ দি_ তৈ__ ন-ক- এ-া প-ল-স-ট-ক দ-য়- ত-র-? ----------------------------- নাকি এটা প্লাস্টিক দিয়ে তৈরী? 0
h-ẏ-t------- -ā-a---ga? h_____ ē____ h_________ h-ẏ-t- ē-a-ā h-t-b-ā-a- ----------------------- haẏata ēkaṭā hātabyāga?
Bőrből természetesen. অ-শ-য-, -া--়- দ-য়--তৈরী-৷ অ_____ চা__ দি_ তৈ_ ৷ অ-শ-য-, চ-ম-়- দ-য়- ত-র- ৷ -------------------------- অবশ্যই, চামড়া দিয়ে তৈরী ৷ 0
Ā-anā----ō-a ra--p-----da? Ā______ k___ r__ p________ Ā-a-ā-a k-n- r-ṁ p-c-a-d-? -------------------------- Āpanāra kōna raṁ pachanda?
Ez egy különösen jó minőségű áru. এ-া--ু- --ল--া-ে--৷ এ_ খু_ ভা_ মা__ ৷ এ-া খ-ব ভ-ল ম-ন-র ৷ ------------------- এটা খুব ভাল মানের ৷ 0
Āpan-r--k--a ra---ac-anda? Ā______ k___ r__ p________ Ā-a-ā-a k-n- r-ṁ p-c-a-d-? -------------------------- Āpanāra kōna raṁ pachanda?
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. এ-- -্য-গটি --্-িই------ঙ-গ- দাম-র -সু-ভ--ূল্-ে-- ৷ এ_ ব্___ স___ খু_ স___ দা__ (___ মূ____ ৷ এ-ং ব-য-গ-ি স-্-ি- খ-ব স-্-ত দ-ম-র (-ু-ভ ম-ল-য-র- ৷ --------------------------------------------------- এবং ব্যাগটি সত্যিই খুব সঙ্গত দামের (সুলভ মূল্যের) ৷ 0
Ā--nāra -ōna -aṁ---c-an--? Ā______ k___ r__ p________ Ā-a-ā-a k-n- r-ṁ p-c-a-d-? -------------------------- Āpanāra kōna raṁ pachanda?
Ez tetszik nekem. এট--আ--------দ ৷ এ_ আ__ প___ ৷ এ-া আ-া- প-ন-দ ৷ ---------------- এটা আমার পছন্দ ৷ 0
K---, -ā--m--b- ----? K____ b_____ b_ s____ K-l-, b-d-m- b- s-d-? --------------------- Kālō, bādāmī bā sādā?
Ezt veszem. আম- এট--নেব-৷ আ_ এ_ নে_ ৷ আ-ি এ-া ন-ব ৷ ------------- আমি এটা নেব ৷ 0
K--ō, ---āmī bā sā-ā? K____ b_____ b_ s____ K-l-, b-d-m- b- s-d-? --------------------- Kālō, bādāmī bā sādā?
Esetleg visszacserélhetem ezt? য-ি-প-র-----হ- -াহলে--ি--মি--টা--দ-া-ে-পারি? য_ প্____ হ_ তা__ কি আ_ এ_ ব___ পা__ য-ি প-র-ো-ন হ- ত-হ-ে ক- আ-ি এ-া ব-ল-ত- প-র-? -------------------------------------------- যদি প্রয়োজন হয় তাহলে কি আমি এটা বদলাতে পারি? 0
K-lō- --d-m---ā--ād-? K____ b_____ b_ s____ K-l-, b-d-m- b- s-d-? --------------------- Kālō, bādāmī bā sādā?
Magától értetődő. অবশ্য--৷ অ____ ৷ অ-শ-য- ৷ -------- অবশ্যই ৷ 0
B-ṛ--n-------? B___ n_ c_____ B-ṛ- n- c-ō-a- -------------- Baṛa nā chōṭa?
Becsomagoljuk mint egy ajándék. আমর- -টা-ে---হার-- -- -ে-ধ---ে- ৷ আ__ এ__ উ____ ম_ বেঁ_ দে_ ৷ আ-র- এ-া-ে উ-হ-র-র ম- ব-ঁ-ে দ-ব ৷ --------------------------------- আমরা এটাকে উপহারের মত বেঁধে দেব ৷ 0
B-ṛ--n----ōṭ-? B___ n_ c_____ B-ṛ- n- c-ō-a- -------------- Baṛa nā chōṭa?
A túloldalon van a pénztár. ক---শিয়া--ও-া-ে -----৷ ক্____ ও__ আ__ ৷ ক-য-শ-য়-র ও-া-ে আ-ে- ৷ ---------------------- ক্যাশিয়ার ওখানে আছেন ৷ 0
B-ṛa-n----ōṭ-? B___ n_ c_____ B-ṛ- n- c-ō-a- -------------- Baṛa nā chōṭa?

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…