Kifejezéstár

hu Bevásárlás   »   hy գնումներ

54 [ötvennégy]

Bevásárlás

Bevásárlás

54 [հիսունչորս]

54 [hisunch’vors]

գնումներ

gnumner

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Szeretnék venni egy ajándékot. Ե-------մ-ե- ---նվեր գ-ել: Ե_ ո_____ ե_ մ_ ն___ գ____ Ե- ո-զ-ւ- ե- մ- ն-ե- գ-ե-: -------------------------- Ես ուզում եմ մի նվեր գնել: 0
gn-mner g______ g-u-n-r ------- gnumner
De nem túl drágát. Բայց ո--թանկ: Բ___ ո_ թ____ Բ-յ- ո- թ-ն-: ------------- Բայց ոչ թանկ: 0
g----er g______ g-u-n-r ------- gnumner
Talán egy kézitáskát? Մի-ո--ե մ- պա-ուս--կ: Մ______ մ_ պ_________ Մ-գ-ւ-ե մ- պ-յ-ւ-ա-կ- --------------------- Միգուցե մի պայուսա՞կ: 0
Y-s--zum--e- -- --er----l Y__ u___ y__ m_ n___ g___ Y-s u-u- y-m m- n-e- g-e- ------------------------- Yes uzum yem mi nver gnel
Milyen színt szeretne? Ո՞ր գ-ւյնն--ք--ւզու-: Ո__ գ_____ ե_ ո______ Ո-ր գ-ւ-ն- ե- ո-զ-ւ-: --------------------- Ո՞ր գույնն եք ուզում: 0
Yes-u-u- ye---- n--- g-el Y__ u___ y__ m_ n___ g___ Y-s u-u- y-m m- n-e- g-e- ------------------------- Yes uzum yem mi nver gnel
Feketét, barnát vagy fehéret? Ս-՞, ----ա--ւ---,-թե՞----տակ: Ս___ մ___________ թ__ ս______ Ս-՞- մ-խ-ա-ո-՞-ն- թ-՞ ս-ի-ա-: ----------------------------- Սև՞, մոխրագու՞յն, թե՞ սպիտակ: 0
Yes-uzu- --- m--n-e- --el Y__ u___ y__ m_ n___ g___ Y-s u-u- y-m m- n-e- g-e- ------------------------- Yes uzum yem mi nver gnel
Egy nagyot, vagy egy kicsit? Փո--ր-թ- -ե՞-: Փ____ թ_ մ____ Փ-՞-ր թ- մ-՞-: -------------- Փո՞քր թե մե՞ծ: 0
B---s’ -o--- t’--k B_____ v____ t____ B-y-s- v-c-’ t-a-k ------------------ Bayts’ voch’ t’ank
Meg szabad ezt néznem? Կա---ի----սա--ե--ե-: Կ______ է ս_ տ______ Կ-ր-լ-՞ է ս- տ-ս-ե-: -------------------- Կարելի՞ է սա տեսնեմ: 0
Bayt-’ -o--’ t’-nk B_____ v____ t____ B-y-s- v-c-’ t-a-k ------------------ Bayts’ voch’ t’ank
Bőrből van? Ս- կ----՞- է: Ս_ կ______ է_ Ս- կ-շ-ի-ց է- ------------- Սա կաշվի՞ց է: 0
B-y-s- -och’ ----k B_____ v____ t____ B-y-s- v-c-’ t-a-k ------------------ Bayts’ voch’ t’ank
Vagy műbőrből van? Թ---ա-հես--կան կաշվ-ց: Թ__ ա_________ կ______ Թ-՞ ա-հ-ս-ա-ա- կ-շ-ի-: ---------------------- Թե՞ արհեստական կաշվից: 0
M--u--’y--mi p---sa՞k M________ m_ p_______ M-g-t-’-e m- p-y-s-՞- --------------------- Miguts’ye mi payusa՞k
Bőrből természetesen. Կ--վ--ի-ա--ե: Կ____ ի______ Կ-շ-ե ի-ա-կ-: ------------- Կաշվե իհարկե: 0
Migut------i-pa--s--k M________ m_ p_______ M-g-t-’-e m- p-y-s-՞- --------------------- Miguts’ye mi payusa՞k
Ez egy különösen jó minőségű áru. Սա հատ---ե- լ-- ----ի -: Ս_ հ_______ լ__ ո____ է_ Ս- հ-տ-ա-ե- լ-վ ո-ա-ի է- ------------------------ Սա հատկապես լավ որակի է: 0
M-g-ts--- mi-pa---a-k M________ m_ p_______ M-g-t-’-e m- p-y-s-՞- --------------------- Miguts’ye mi payusa՞k
És a kézitáska ára valóban nagyon kedvezö. Եվ-պայո-սա---իս-ապ-ս շ-- էժ-ն-է: Ե_ պ________ ի______ շ__ է___ է_ Ե- պ-յ-ւ-ա-ը ի-կ-պ-ս շ-տ է-ա- է- -------------------------------- Եվ պայուսակը իսկապես շատ էժան է: 0
V-՞r-guy-n --k’ -z-m V___ g____ y___ u___ V-՞- g-y-n y-k- u-u- -------------------- VO՞r guynn yek’ uzum
Ez tetszik nekem. Ս- ի-ձ-դ--ր - -ա-ի-: Ս_ ի__ դ___ է գ_____ Ս- ի-ձ դ-ւ- է գ-լ-ս- -------------------- Սա ինձ դուր է գալիս: 0
V--- -u-nn--ek- uzum V___ g____ y___ u___ V-՞- g-y-n y-k- u-u- -------------------- VO՞r guynn yek’ uzum
Ezt veszem. Սա----ց-ու- ե-: Ս_ վ_______ ե__ Ս- վ-ր-ն-ւ- ե-: --------------- Սա վերցնում եմ: 0
V-՞r gu--n----’-uz-m V___ g____ y___ u___ V-՞- g-y-n y-k- u-u- -------------------- VO՞r guynn yek’ uzum
Esetleg visszacserélhetem ezt? Կարո-ղ--- ---ան---լ: Կ_____ ե_ փ_________ Կ-ր-՞- ե- փ-խ-ն-կ-լ- -------------------- Կարո՞ղ եմ փոխանակել: 0
Se--- --k---gu-yn, t-ye- -p---k S____ m___________ t____ s_____ S-v-, m-k-r-g-՞-n- t-y-՞ s-i-a- ------------------------------- Sev՞, mokhragu՞yn, t’ye՞ spitak
Magától értetődő. Իհա--ե: Ի______ Ի-ա-կ-: ------- Իհարկե: 0
Sev-, mo-h--g-՞y---t-----spitak S____ m___________ t____ s_____ S-v-, m-k-r-g-՞-n- t-y-՞ s-i-a- ------------------------------- Sev՞, mokhragu՞yn, t’ye՞ spitak
Becsomagoljuk mint egy ajándék. Մեն--որ--ս նվ-ր--փ-----վ-ր-ն-: Մ___ ո____ ն___ կ_____________ Մ-ն- ո-պ-ս ն-ե- կ-ա-ե-ա-ո-ե-ք- ------------------------------ Մենք որպես նվեր կփաթեթավորենք: 0
S-v-,-mokhr-g--y-,-------sp-tak S____ m___________ t____ s_____ S-v-, m-k-r-g-՞-n- t-y-՞ s-i-a- ------------------------------- Sev՞, mokhragu՞yn, t’ye՞ spitak
A túloldalon van a pénztár. Այ-տեղ----մարկղ--է: Ա_____ դ________ է_ Ա-ն-ե- դ-ա-ա-կ-ն է- ------------------- Այնտեղ դրամարկղն է: 0
P’v-՞--- t-y- --՞-s P_______ t___ m____ P-v-՞-’- t-y- m-՞-s ------------------- P’vo՞k’r t’ye me՞ts

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Ki ért meg kit?

Körülbelül 7 milliárd ember él a földön. Mindegyiküknek van egy nyelve. Sajnos ez nem mindig ugyanaz. Annak érdekében tehát, hogy más nemzetekkel beszéljünk, nyelveket kell tanulnunk. Ez sokszor nagyon nehézkes. Vannak azonban nyelvek, amelyen nagyon hasonlítanak egymásra. Használóik megértik egymást anélkül hogy tanulták volna a másik nyelvet. Ezt a jelenséget mutual intelligibility -nek nevezik. Itt két féle változatot különböztetünk meg. Az első a szóbeli egymás közti megértés. Ilyenkor szavakban érti meg egymást a két nyelv használója. A másik nyelv írott változatát azonban nem értik meg. Ez amiatt van, mert a nyelveknek más-más az írásuk. Egy példa erre a Hindi és az Urdu nyelv. A másik lehetőség, az írás megértése egymás között. Ilyen esetben a nyelv írásos formáját értik meg egymás között. Azonban amikor beszélgetésre kerül sor, nehezen értik meg egymást a két nyelv képviselői. Ennek oka a nagyon eltérő kiejtés. Erre jó példa a Német és a Holland. A legtöbb szoros rokonságban lévő nyelv mindkét változatot tartalmazza. Ez annyit jelent, hogy mind írásban mind szóban mutually intelligible a két nyelv. Jó példa erre az orosz és az ukrán valamint a táj és a lao. Létezik azonban a mutual intelligibility -nek egy aszimmetrikus változata is. Ez abban az esetben áll fenn, amikor az egyes nyelv képviselői egymástól eltérő mértékben értik meg egymást. A portugálok jobban megértik a spanyolokat mint a spanyolok a portugálokat. Az osztrákok is jobban megértik a németeket mint fordítva. Ezeknél a példáknál a kiejtés és a dialektus jelentik az akadályt. Aki igazán jó beszélgetéseket akar folytatni kénytelen tanulni…