Я ж-да- --чы----ва ----е--ітэц-.
Я ж____ в______ в_ у____________
Я ж-д-ю в-ч-ц-а в- у-і-е-с-т-ц-.
--------------------------------
Я жадаю вучыцца ва універсітэце. 0 Y--pratsuyu na-pa---a--і----s------y.Y_ p_______ n_ p________ m___________Y- p-a-s-y- n- p-u-t-u-і m-d-y-s-r-y--------------------------------------Ya pratsuyu na paustaukі medsyastroy.
Я пр-кт--ант.
Я п__________
Я п-а-т-к-н-.
-------------
Я практыкант. 0 Y----a-s-yu-na -au-tau-і--edsy-st-oy.Y_ p_______ n_ p________ m___________Y- p-a-s-y- n- p-u-t-u-і m-d-y-s-r-y--------------------------------------Ya pratsuyu na paustaukі medsyastroy.
Я --аходжу--р-кты-- за-м--ой.
Я п_______ п_______ з_ м_____
Я п-а-о-ж- п-а-т-к- з- м-ж-й-
-----------------------------
Я праходжу практыку за мяжой. 0 Khu--a-my-vyy-z-- na-p-n--yu.K_____ m_ v______ n_ p_______K-u-k- m- v-y-z-m n- p-n-і-u------------------------------Khutka my vyydzem na pensіyu.
У м--е -ры-мн-- --л-г-.
У м___ п_______ к______
У м-н- п-ы-м-ы- к-л-г-.
-----------------------
У мяне прыемныя калегі. 0 Khu-k--my---y--e--na-p--s-y-.K_____ m_ v______ n_ p_______K-u-k- m- v-y-z-m n- p-n-і-u------------------------------Khutka my vyydzem na pensіyu.
У-а-ед-м------ё-ы -одз---у -т--оў-у.
У а___ м_ з______ х_____ у с________
У а-е- м- з-ў-ё-ы х-д-і- у с-а-о-к-.
------------------------------------
У абед мы заўсёды ходзім у сталоўку. 0 Al- --dat-і-v------a.A__ p______ v________A-e p-d-t-і v-s-k-y-.---------------------Ale padatkі vysokіya.
Я--жо--о--б-спр--оўн-.
Я ў__ г__ б___________
Я ў-о г-д б-с-р-ц-ў-ы-
----------------------
Я ўжо год беспрацоўны. 0 Al----da--- ------y-.A__ p______ v________A-e p-d-t-і v-s-k-y-.---------------------Ale padatkі vysokіya.
A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik.
Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják.
Életünk első éveiről alig vannak emlékeink.
Miért van ez így?
Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül?
Az okot a fejlődésünkben kell keresni.
A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki.
Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége.
Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt.
Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken.
Eközben érdekes felfedezésre jutottak.
Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből.
A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is.
Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak.
Minden nap új dolgokat élnek meg.
Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat.
Mégis mindez elvész.
Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik.
Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni.
Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg.
Úgy működik mint egy napló.
Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos.
Így formálja a személyiségünket is.
A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ.
És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni.
Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen.
Valahol el vannak mentve az agyunkban.
De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?