Kifejezéstár

hu Munka   »   bn কাজকর্ম

55 [ötvenöt]

Munka

Munka

৫৫ [পঞ্চান্ন]

55 [Pañcānna]

কাজকর্ম

kājakarma

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bengáli Lejátszás Több
Mi a foglalkozása? আপ-- কী--াজ---েন? আ__ কী কা_ ক___ আ-ন- ক- ক-জ ক-ে-? ----------------- আপনি কী কাজ করেন? 0
k--a-a-ma k________ k-j-k-r-a --------- kājakarma
A férjem foglalkozása orvos. আম-- স-বা-- একজ- ---্তা- ৷ আ__ স্__ এ___ ডা___ ৷ আ-া- স-ব-ম- এ-জ- ড-ক-ত-র ৷ -------------------------- আমার স্বামী একজন ডাক্তার ৷ 0
kā---a--a k________ k-j-k-r-a --------- kājakarma
Én félnapot dolgozom, mint ápolónő. আমি--া-্ট-ট-ইম -----ের--াজ-কর-ি। আ_ পা__ টা__ না___ কা_ ক___ আ-ি প-র-ট ট-ই- ন-র-স-র ক-জ ক-ছ-। -------------------------------- আমি পার্ট টাইম নার্সের কাজ করছি। 0
ā-a-i-kī-kā-a-ka-ē--? ā____ k_ k___ k______ ā-a-i k- k-j- k-r-n-? --------------------- āpani kī kāja karēna?
Nemsokára kapunk nyugdíjat. আমরা খ-- --ঘ-র------ন-----৷ আ__ খু_ শী___ পে___ পা_ ৷ আ-র- খ-ব শ-ঘ-র- প-ন-ন প-ব ৷ --------------------------- আমরা খুব শীঘ্রই পেনশন পাব ৷ 0
āpa-i k- k-ja---rē-a? ā____ k_ k___ k______ ā-a-i k- k-j- k-r-n-? --------------------- āpani kī kāja karēna?
De az adók magasak. কি-্তু কর-খ---বেশ- ৷ কি__ ক_ খু_ বে_ ৷ ক-ন-ত- ক- খ-ব ব-শ- ৷ -------------------- কিন্তু কর খুব বেশী ৷ 0
āpan- kī --ja-k-rē--? ā____ k_ k___ k______ ā-a-i k- k-j- k-r-n-? --------------------- āpani kī kāja karēna?
És a betegbiztosítás drága. এ-- --ব----্য ব-মা --- -্যা- স---ক-ষ ৷ এ_ স্____ বী_ খু_ ব্__ সা___ ৷ এ-ং স-ব-স-থ-য ব-ম- খ-ব ব-য-য় স-প-ক-ষ ৷ -------------------------------------- এবং স্বাস্থ্য বীমা খুব ব্যায় সাপেক্ষ ৷ 0
Ā-ār- sb-mī --a--na-ḍā-tā-a Ā____ s____ ē______ ḍ______ Ā-ā-a s-ā-ī ē-a-a-a ḍ-k-ā-a --------------------------- Āmāra sbāmī ēkajana ḍāktāra
Mi akarsz egyszer lenni? / Mi szeretnél lenni? তু----ী হতে-চা-? তু_ কী হ_ চা__ ত-ম- ক- হ-ে চ-ও- ---------------- তুমি কী হতে চাও? 0
Ā--ra -bā-- ē--j-na ḍ---āra Ā____ s____ ē______ ḍ______ Ā-ā-a s-ā-ī ē-a-a-a ḍ-k-ā-a --------------------------- Āmāra sbāmī ēkajana ḍāktāra
Mérnök szeretnék lenni. আ-ি -ক-ন ----ি--য়-র (প-----লী)-হত----ই ৷ আ_ এ___ ই_____ (______ হ_ চা_ ৷ আ-ি এ-জ- ই-্-ি-ি-া- (-্-ক-শ-ী- হ-ে চ-ই ৷ ---------------------------------------- আমি একজন ইঞ্জিনিয়ার (প্রকৌশলী) হতে চাই ৷ 0
Āmā-a--bām--ē--j-n- ḍ--tāra Ā____ s____ ē______ ḍ______ Ā-ā-a s-ā-ī ē-a-a-a ḍ-k-ā-a --------------------------- Āmāra sbāmī ēkajana ḍāktāra
Az egyetemen akarok tanulni. আ-- -ি-্-ব--্-া-----ড়তে চাই ৷ আ_ বি_______ প__ চা_ ৷ আ-ি ব-শ-ব-ি-্-া-য়- প-়-ে চ-ই ৷ ------------------------------ আমি বিশ্ববিদ্যালয়ে পড়তে চাই ৷ 0
ā-i--ār-a--ā'i----ā---r- k-j- --rachi. ā__ p____ ṭ_____ n______ k___ k_______ ā-i p-r-a ṭ-'-m- n-r-ē-a k-j- k-r-c-i- -------------------------------------- āmi pārṭa ṭā'ima nārsēra kāja karachi.
Gyakornok vagyok. আম----জন---ক্-া-ব--৤ আ_ এ___ শি______ আ-ি এ-জ- শ-ক-ষ-ন-ী-৤ -------------------- আমি একজন শিক্ষানবীশ৤ 0
Ām--ā-k-----śī---a-- --naśana-p--a Ā____ k____ ś_______ p_______ p___ Ā-a-ā k-u-a ś-g-r-'- p-n-ś-n- p-b- ---------------------------------- Āmarā khuba śīghra'i pēnaśana pāba
Nem keresek sokat. আ-- ব----র--গ-র--র--না ৷ আ_ বে_ রো___ ক_ না ৷ আ-ি ব-শ- র-জ-া- ক-ি ন- ৷ ------------------------ আমি বেশী রোজগার করি না ৷ 0
k-n-u-kar--khu-- -ēśī k____ k___ k____ b___ k-n-u k-r- k-u-a b-ś- --------------------- kintu kara khuba bēśī
Külföldön csinálok egy szakmai gyakorlatot. আম- ---েশ--প্র----ষ- নিচ----৷ আ_ বি__ প্_____ নি__ ৷ আ-ি ব-দ-শ- প-র-ি-্-ণ ন-চ-ছ- ৷ ----------------------------- আমি বিদেশে প্রশিক্ষণ নিচ্ছি ৷ 0
ki--u-k-r---hub---ē-ī k____ k___ k____ b___ k-n-u k-r- k-u-a b-ś- --------------------- kintu kara khuba bēśī
Ő a főnököm. উনি আম----ড- স--ে- ৷ উ_ আ__ ব_ সা__ ৷ উ-ি আ-া- ব-় স-হ-ব ৷ -------------------- উনি আমার বড় সাহেব ৷ 0
k-n----ara k-u-- ---ī k____ k___ k____ b___ k-n-u k-r- k-u-a b-ś- --------------------- kintu kara khuba bēśī
Kedves kollégáim vannak. আমা- স---্-ীরা-ভা--৷ আ__ স_____ ভা_ ৷ আ-া- স-ক-্-ী-া ভ-ল ৷ -------------------- আমার সহকর্মীরা ভাল ৷ 0
ēb-ṁ-sb-st--- -īm--kh--- b-āẏa-s-----a ē___ s_______ b___ k____ b____ s______ ē-a- s-ā-t-y- b-m- k-u-a b-ā-a s-p-k-a -------------------------------------- ēbaṁ sbāsthya bīmā khuba byāẏa sāpēkṣa
Délben mindig az üzemi konyhába megyünk. আম-- র-- দু--র- -্---েট-রি---ে --- ৷ আ__ রো_ দু__ ক্______ যা_ ৷ আ-র- র-জ দ-প-র- ক-য-ফ-ট-র-য়-ত- য-ই ৷ ------------------------------------ আমরা রোজ দুপুরে ক্যাফেটেরিয়াতে যাই ৷ 0
ē-a- -b---h-a -ī-- kh--- b-ā-a-sāp-kṣa ē___ s_______ b___ k____ b____ s______ ē-a- s-ā-t-y- b-m- k-u-a b-ā-a s-p-k-a -------------------------------------- ēbaṁ sbāsthya bīmā khuba byāẏa sāpēkṣa
Állást keresek. আ-- এক-া চা--ী----জছি ৷ আ_ এ__ চা__ খুঁ__ ৷ আ-ি এ-ট- চ-ক-ী খ-ঁ-ছ- ৷ ----------------------- আমি একটা চাকরী খুঁজছি ৷ 0
ēbaṁ -b-s--ya-b-m---huba--yā-----p-k-a ē___ s_______ b___ k____ b____ s______ ē-a- s-ā-t-y- b-m- k-u-a b-ā-a s-p-k-a -------------------------------------- ēbaṁ sbāsthya bīmā khuba byāẏa sāpēkṣa
Már egy éve munkanélküli vagyok. আমা--গ---ক-বছ- ধ---চাক-ী-নে- ৷ আ__ গ_ এ_ ব__ ধ_ চা__ নে_ ৷ আ-া- গ- এ- ব-র ধ-ে চ-ক-ী ন-ই ৷ ------------------------------ আমার গত এক বছর ধরে চাকরী নেই ৷ 0
tumi-----atē --'-? t___ k_ h___ c____ t-m- k- h-t- c-'-? ------------------ tumi kī hatē cā'ō?
Ebben az országban túl sok munkanélküli van. এই-দে-ে--নে--ব--ী সংখ--ক-বে-ার ল---আছেন-৷ এ_ দে_ অ__ বে_ সং___ বে__ লো_ আ__ ৷ এ- দ-শ- অ-ে- ব-শ- স-খ-য- ব-ক-র ল-ক আ-ে- ৷ ----------------------------------------- এই দেশে অনেক বেশী সংখ্যক বেকার লোক আছেন ৷ 0
Ā-- ēka-a---iñ---i-ā-- -pr--a-ś-l-)--a---cā-i Ā__ ē______ i_________ (___________ h___ c___ Ā-i ē-a-a-a i-j-n-ẏ-r- (-r-k-u-a-ī- h-t- c-'- --------------------------------------------- Āmi ēkajana iñjiniẏāra (prakauśalī) hatē cā'i

Az emlékezetnek szüksége van a nyelvre

A legelső iskolanapra a legtöbb ember emlékezik. Viszont azt, hogy mi volt azelőtt legtöbbször nem tudják. Életünk első éveiről alig vannak emlékeink. Miért van ez így? Miért nem emlékszünk arra, hogy csecsemőként min mentünk keresztül? Az okot a fejlődésünkben kell keresni. A beszéd és az emlékezet körülbelül egy időben fejlődnek ki. Annak érdekében, hogy az ember emlékezzen valamire, nyelvre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell szavakkal arra vonatkozóan amit átélt. Kutatók különböző vizsgálatokat folytattak gyerekeken. Eközben érdekes felfedezésre jutottak. Amint a gyerekek megtanulnak beszélni, mindent elfelejtenek az azt megelőző időből. A beszéd kezdete tehát az emlékezet kezdete is. Az első három életévükben a gyerekek nagyon sokat tanulnak. Minden nap új dolgokat élnek meg. Szintén ebben a korban szereznek fontos tapasztalatokat. Mégis mindez elvész. Pszichológusok ezt a jelenséget gyermekkori amnéziának nevezik. Csak azokra a dolgokra emlékeznek a gyerekek amelyeket meg tudnak nevezni. Személyes élményeket az önéletrajzi memória őriz meg. Úgy működik mint egy napló. Benne tárolódik mindaz, ami az életünk folyamán fontos. Így formálja a személyiségünket is. A fejlődése viszont az anyanyelvünk elsajátításától függ. És csak a nyelvünk segítségével vagyunk képesek az emlékezetünket aktiválni. Azok a dolgok, amelyeket csecsemőként megélünk, természetesen nem tűnnek el teljesen. Valahol el vannak mentve az agyunkban. De nem tudjuk ezeket igazából lehívni - nagy kár, nem?