Kifejezéstár

hu Sorszámok   »   uk Порядкові числа

61 [hatvanegy]

Sorszámok

Sorszámok

61 [шістдесят один]

61 [shistdesyat odyn]

Порядкові числа

Poryadkovi chysla

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Az első hónap a január. Перш-й мі--ць-– --ч---. П_____ м_____ – с______ П-р-и- м-с-ц- – с-ч-н-. ----------------------- Перший місяць – січень. 0
Porya-ko-i -h---a P_________ c_____ P-r-a-k-v- c-y-l- ----------------- Poryadkovi chysla
A második hónap a február. Др-г-- -іс-ць –-лю---. Д_____ м_____ – л_____ Д-у-и- м-с-ц- – л-т-й- ---------------------- Другий місяць – лютий. 0
Po-ya-ko-i-c--sla P_________ c_____ P-r-a-k-v- c-y-l- ----------------- Poryadkovi chysla
A harmadik hónap a március. Тре-ій-м--яц- - -ер--е-ь. Т_____ м_____ – б________ Т-е-і- м-с-ц- – б-р-з-н-. ------------------------- Третій місяць – березень. 0
Per-hy-̆ ------sʹ-– s-c--nʹ. P______ m_______ – s_______ P-r-h-y- m-s-a-s- – s-c-e-ʹ- ---------------------------- Pershyy̆ misyatsʹ – sichenʹ.
A negyedik hónap az április. Ч--вер----мі-----–-квітень. Ч________ м_____ – к_______ Ч-т-е-т-й м-с-ц- – к-і-е-ь- --------------------------- Четвертий місяць – квітень. 0
Per-hy-- mis-at-ʹ----ic-en-. P______ m_______ – s_______ P-r-h-y- m-s-a-s- – s-c-e-ʹ- ---------------------------- Pershyy̆ misyatsʹ – sichenʹ.
Az ötödik hónap a május. П’---й----я-ь-– т---е-ь. П_____ м_____ – т_______ П-я-и- м-с-ц- – т-а-е-ь- ------------------------ П’ятий місяць – травень. 0
Pershyy̆-mi--a-sʹ – sic-enʹ. P______ m_______ – s_______ P-r-h-y- m-s-a-s- – s-c-e-ʹ- ---------------------------- Pershyy̆ misyatsʹ – sichenʹ.
A hatodik hónap a június. Шост-й мі-я-ь - --р--н-. Ш_____ м_____ – ч_______ Ш-с-и- м-с-ц- – ч-р-е-ь- ------------------------ Шостий місяць – червень. 0
Dru-yy- mi---t---- ly-tyy̆. D_____ m_______ – l______ D-u-y-̆ m-s-a-s- – l-u-y-̆- --------------------------- Druhyy̆ misyatsʹ – lyutyy̆.
Hat hónap az egy félév. Ші-ть мі-яц-- --це -і--ок-. Ш____ м______ – ц_ п_______ Ш-с-ь м-с-ц-в – ц- п-в-о-у- --------------------------- Шість місяців – це півроку. 0
D-----̆------t---– ly-tyy̆. D_____ m_______ – l______ D-u-y-̆ m-s-a-s- – l-u-y-̆- --------------------------- Druhyy̆ misyatsʹ – lyutyy̆.
Január, február, március, С-ч---- л--ий,-березен-, С______ л_____ б________ С-ч-н-, л-т-й- б-р-з-н-, ------------------------ Січень, лютий, березень, 0
Dru-y-̆-----a--- ----ut---. D_____ m_______ – l______ D-u-y-̆ m-s-a-s- – l-u-y-̆- --------------------------- Druhyy̆ misyatsʹ – lyutyy̆.
április, május és június. к------, т----нь-- че--ень. к_______ т______ і ч_______ к-і-е-ь- т-а-е-ь і ч-р-е-ь- --------------------------- квітень, травень і червень. 0
Tre-i-̆ --s-at-- – ber--e--. T_____ m_______ – b________ T-e-i-̆ m-s-a-s- – b-r-z-n-. ---------------------------- Tretiy̆ misyatsʹ – berezenʹ.
A hetedik hónap a július. Сь-м-й-міся-- --л--е--. С_____ м_____ – л______ С-о-и- м-с-ц- – л-п-н-. ----------------------- Сьомий місяць – липень. 0
Tr-tiy̆ -isyatsʹ – berezen-. T_____ m_______ – b________ T-e-i-̆ m-s-a-s- – b-r-z-n-. ---------------------------- Tretiy̆ misyatsʹ – berezenʹ.
A nyolcadik hónap az augusztus. В-сьм-й --сяц--– с-рп---. В______ м_____ – с_______ В-с-м-й м-с-ц- – с-р-е-ь- ------------------------- Восьмий місяць – серпень. 0
Tret--̆-----a-s- –--er-ze-ʹ. T_____ m_______ – b________ T-e-i-̆ m-s-a-s- – b-r-z-n-. ---------------------------- Tretiy̆ misyatsʹ – berezenʹ.
A kilencedik hónap a szeptember. Дев’ятий--і-яць-- ве--с-нь. Д_______ м_____ – в________ Д-в-я-и- м-с-ц- – в-р-с-н-. --------------------------- Дев’ятий місяць – вересень. 0
Ch-t-e-t--̆ -i-yatsʹ –--vi--nʹ. C_________ m_______ – k_______ C-e-v-r-y-̆ m-s-a-s- – k-i-e-ʹ- ------------------------------- Chetvertyy̆ misyatsʹ – kvitenʹ.
A tizedik hónap az október. Де--тий--іся-ь---ж-в-ен-. Д______ м_____ – ж_______ Д-с-т-й м-с-ц- – ж-в-е-ь- ------------------------- Десятий місяць – жовтень. 0
C-e------y- m-sy---ʹ –-kvi----. C_________ m_______ – k_______ C-e-v-r-y-̆ m-s-a-s- – k-i-e-ʹ- ------------------------------- Chetvertyy̆ misyatsʹ – kvitenʹ.
A tizenegyedik hónap a november. О-и--дц--и----ся---–---с-о---. О__________ м_____ – л________ О-и-а-ц-т-й м-с-ц- – л-с-о-а-. ------------------------------ Одинадцятий місяць – листопад. 0
C-e-ve-t--- misy---- - kv-----. C_________ m_______ – k_______ C-e-v-r-y-̆ m-s-a-s- – k-i-e-ʹ- ------------------------------- Chetvertyy̆ misyatsʹ – kvitenʹ.
A tizenkettedik hónap a december. Дв--адц---- --с--ь----рудень. Д__________ м_____ – г_______ Д-а-а-ц-т-й м-с-ц- – г-у-е-ь- ----------------------------- Дванадцятий місяць – грудень. 0
P-y-ty---m---a--ʹ –-t--ve--. P______ m_______ – t_______ P-y-t-y- m-s-a-s- – t-a-e-ʹ- ---------------------------- Pʺyatyy̆ misyatsʹ – travenʹ.
Tizenkét hónap az egy év. Д--н-д------і-яців – -е -і-. Д_________ м______ – ц_ р___ Д-а-а-ц-т- м-с-ц-в – ц- р-к- ---------------------------- Дванадцять місяців – це рік. 0
P-y------m---at-ʹ –-tra-e--. P______ m_______ – t_______ P-y-t-y- m-s-a-s- – t-a-e-ʹ- ---------------------------- Pʺyatyy̆ misyatsʹ – travenʹ.
Július, augusztus, szeptember, Лип---, --рп-нь- ---ес--ь, Л______ с_______ в________ Л-п-н-, с-р-е-ь- в-р-с-н-, -------------------------- Липень, серпень, вересень, 0
Pʺ---y-- mi---t-ʹ---tra-e-ʹ. P______ m_______ – t_______ P-y-t-y- m-s-a-s- – t-a-e-ʹ- ---------------------------- Pʺyatyy̆ misyatsʹ – travenʹ.
október, november és december. жовте-----ис-оп-д-і г--д---. ж_______ л_______ і г_______ ж-в-е-ь- л-с-о-а- і г-у-е-ь- ---------------------------- жовтень, листопад і грудень. 0
S--sty-̆-mis---s--– c----en-. S______ m_______ – c________ S-o-t-y- m-s-a-s- – c-e-v-n-. ----------------------------- Shostyy̆ misyatsʹ – chervenʹ.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Az anyanyelv mindig a legfontosabb nyelv marad

Az anyanyelvünk az első nyelv amit megtanulunk. Ez tudat alatt történik, tehát észre sem vesszük. A legtöbb embernek csak egy anyanyelve van. Az összes többi nyelvet idegen nyelvként tanulják. Természetesen léteznek olyan emberek, akik több nyelvvel nőnek fel. Ők azonban legtöbbször nem egyformán beszélik ezeket a nyelveket. Sokszor máshogyan is használják ezeket a nyelveket. Az egyiket például a munka közben használják. A másikat pedig otthon. Az, hogy milyen jól beszélünk egy nyelvet, különböző tényezőktől függ. Ha kis gyerekként tanuljuk meg, akkor legtöbbször nagyon jól beszéljük. Beszédközpontunk ezekben az életévekben a leghatékonyabb. Az is fontos még, hogy milyen gyakran beszélünk egy nyelvet. Minél többször használjuk, annál jobban beszéljük. Kutatók viszont úgy gondolják, hogy sose vagyunk képesek ugyanolyan jól beszélni két nyelvet. Az egyik nyelv mindig fontosabb lesz. Úgy tűnik a kutatások igazolják ezt az elméletet. Egy kutatás keretein belül különböző embereket vizsgáltak meg. A vizsgált alanyok egy része két nyelven beszélt folyékonyan. Az egyik a kínai volt, mint anyanyelv, a másik az angol. Az alanyok másik csoportja csak angolul beszélt. Az kísérleti alanyoknak egyszerű feladatokat kellett angol nyelven megfejteniük. Közben mérték az agyi aktivitásukat. És különbségek mutatkoztak a vizsgált alanyok agyi tevékenysége között. A többnyelvűeknél egy bizonyos terület kifejezetten aktív volt. Az egy nyelvet beszélőknél ez a régió nem mutatott semmiféle aktivitást. Mindkét csoport ugyanolyan jól és gyorsan oldotta meg a feladatokat. Mégis a kínaiak először mindent lefordítottak anyanyelvükre…