Kifejezéstár

hu Kérdések 1   »   be Задаваць пытанні 1

62 [hatvankettő]

Kérdések 1

Kérdések 1

62 [шэсцьдзесят два]

62 [shests’dzesyat dva]

Задаваць пытанні 1

Zadavats’ pytannі 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
tanulni ву-ыцца в______ в-ч-ц-а ------- вучыцца 0
Za-av---- -y----і-1 Z________ p______ 1 Z-d-v-t-’ p-t-n-і 1 ------------------- Zadavats’ pytannі 1
Az iskolások sokat tanulnak? В-чн--вуч--ца ш--т? В____ в______ ш____ В-ч-і в-ч-ц-а ш-а-? ------------------- Вучні вучацца шмат? 0
Z--av---’ p-t-n---1 Z________ p______ 1 Z-d-v-t-’ p-t-n-і 1 ------------------- Zadavats’ pytannі 1
Nem, keveset tanulnak. Не----ы-ву--цца-----. Н__ я__ в______ м____ Н-, я-ы в-ч-ц-а м-л-. --------------------- Не, яны вучацца мала. 0
vu-h-t-tsa v_________ v-c-y-s-s- ---------- vuchytstsa
kérdezni п-таць п_____ п-т-ц- ------ пытаць 0
v-ch--stsa v_________ v-c-y-s-s- ---------- vuchytstsa
Sokszor megkérdezi ön a tanárt? В--ч-ст--п--а-ц-------ўн---? В_ ч____ п______ н__________ В- ч-с-а п-т-е-е н-с-а-н-к-? ---------------------------- Вы часта пытаеце настаўніка? 0
v-c---s--a v_________ v-c-y-s-s- ---------- vuchytstsa
Nem, nem kérdezem sokszor. Не- - п-----я---н--ас--. Н__ я п____ я__ н_______ Н-, я п-т-ю я-о н-ч-с-а- ------------------------ Не, я пытаю яго нячаста. 0
Vu-hnі -uch-t---a---mat? V_____ v_________ s_____ V-c-n- v-c-a-s-s- s-m-t- ------------------------ Vuchnі vuchatstsa shmat?
válaszolni ад-аз-а-ь а________ а-к-з-а-ь --------- адказваць 0
Vu-h-і vuc-a-s-------a-? V_____ v_________ s_____ V-c-n- v-c-a-s-s- s-m-t- ------------------------ Vuchnі vuchatstsa shmat?
Válaszoljon kérem! А--азва-це--калі лас-а. А__________ к___ л_____ А-к-з-а-ц-, к-л- л-с-а- ----------------------- Адказвайце, калі ласка. 0
Vu--n--v--ha---s---hma-? V_____ v_________ s_____ V-c-n- v-c-a-s-s- s-m-t- ------------------------ Vuchnі vuchatstsa shmat?
Válaszolok. Я--дк--в--. Я а________ Я а-к-з-а-. ----------- Я адказваю. 0
N----any-v-c-ats-----al-. N__ y___ v_________ m____ N-, y-n- v-c-a-s-s- m-l-. ------------------------- Ne, yany vuchatstsa mala.
dolgozni п---а--ць п________ п-а-а-а-ь --------- працаваць 0
N-- -any--u--at--s- m---. N__ y___ v_________ m____ N-, y-n- v-c-a-s-s- m-l-. ------------------------- Ne, yany vuchatstsa mala.
Éppen dolgozik? Ён ---е- пра-уе? Ё_ ц____ п______ Ё- ц-п-р п-а-у-? ---------------- Ён цяпер працуе? 0
N-, -an- --chats--a-mala. N__ y___ v_________ m____ N-, y-n- v-c-a-s-s- m-l-. ------------------------- Ne, yany vuchatstsa mala.
Igen, éppen dolgozik. Так, ё-----е- п---уе. Т___ ё_ ц____ п______ Т-к- ё- ц-п-р п-а-у-. --------------------- Так, ён цяпер працуе. 0
p-ta-s’ p______ p-t-t-’ ------- pytats’
jönni пр-----і-ь п_________ п-ы-о-з-ц- ---------- прыходзіць 0
p--ats’ p______ p-t-t-’ ------- pytats’
Jönnek önök? В- -р-----ц-? В_ п_________ В- п-ы-д-е-е- ------------- Вы прыйдзеце? 0
py-a--’ p______ p-t-t-’ ------- pytats’
Igen, mindjárt jövünk. Т-к,--ы зар-- -----зе-. Т___ м_ з____ п________ Т-к- м- з-р-з п-ы-д-е-. ----------------------- Так, мы зараз прыйдзем. 0
Vy-----ta py-aetse na--au--k-? V_ c_____ p_______ n__________ V- c-a-t- p-t-e-s- n-s-a-n-k-? ------------------------------ Vy chasta pytaetse nastaunіka?
lakni ж--ь ж___ ж-ц- ---- жыць 0
V--ch-----pytaet-----s-a--іk-? V_ c_____ p_______ n__________ V- c-a-t- p-t-e-s- n-s-a-n-k-? ------------------------------ Vy chasta pytaetse nastaunіka?
Berlinben lakik? Вы-ж-в--- ў----л-н-? В_ ж_____ ў Б_______ В- ж-в-ц- ў Б-р-і-е- -------------------- Вы жывяце ў Берліне? 0
V--c-asta --t--tse nast-unіka? V_ c_____ p_______ n__________ V- c-a-t- p-t-e-s- n-s-a-n-k-? ------------------------------ Vy chasta pytaetse nastaunіka?
Igen, Berlinben lakom. Та-,-я ---- ў-Б-р--н-. Т___ я ж___ ў Б_______ Т-к- я ж-в- ў Б-р-і-е- ---------------------- Так, я жыву ў Берліне. 0
Ne, y--p----- --g- --achasta. N__ y_ p_____ y___ n_________ N-, y- p-t-y- y-g- n-a-h-s-a- ----------------------------- Ne, ya pytayu yago nyachasta.

Aki beszélni akar annak írnia is kell!

Idegen nyelveket megtanulni nem mindig egyszerű feladat. Az elején különösen a kiejtés okoz sokszor problémát a diákok számára. Sokan közülük nem mernek mondatokat kimondani az idegen nyelven. Túlságosan is félnek attól, hogy hibákat követnek el. Az ilyen diákok számára az írás jelenthet megoldást. Ugyanis aki helyesen akar beszélni, annak minél többet kell írnia! Az írás segít nekünk abban, hogy megszokjunk egy idegen nyelvet. Ennek több oka is van. Az írás másként működik mint a beszéd. Ez egy sokkal összetettebb folyamat. Írás közben többet gondolkodunk azon, hogy mely szavakat válasszuk. Ezáltal agyunk sokkal intenzívebben fogalakozik az új nyelvvel. Továbbá írás közben sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Nincsen velünk senki aki válaszra várna. Így lassan elveszíthetjük félelmünket az új nyelvvel szemben. Az írás emellett a kreativitást is segíti. Szabadabban érezzük magunkat és inkább játszunk az új nyelvvel. Az írás több időt is biztosít nekünk mint a beszéd. És támogatja az emlékező képességünket is! Az írás legnagyobb előnye viszont a távolságtartó formája. Ez annyit jelent, hogy a írásunk eredményét pontosan látjuk. Mindent világosan magunk előtt látunk. Így hibáinkat magunk tudjuk javítani és eközben tanulunk is. Azt, hogy miket írunk az új nyelven tulajdonképpen teljesen mindegy. A fontos az, hogy rendszeresen fogalmazzunk egész mondatokat. Aki ezt gyakorolni akarja, kereshet magának egy külföldi levélbarátot. Aztán valamikor találkozhat vele személyesen is. Meg fogja látni: A beszéd most már sokkal könnyebben megy!