Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   bg голям – малък

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шейсет и осем]

68 [sheyset i osem]

голям – малък

golyam – malyk

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
nagy és kicsi голям-- ма-ък г____ и м____ г-л-м и м-л-к ------------- голям и малък 0
g-l----- malyk g_____ – m____ g-l-a- – m-l-k -------------- golyam – malyk
Az elefánt nagy. С--нът е -о-ям. С_____ е г_____ С-о-ъ- е г-л-м- --------------- Слонът е голям. 0
g-lya- –-ma--k g_____ – m____ g-l-a- – m-l-k -------------- golyam – malyk
Az egér kicsi. Мишк--а е---лк-. М______ е м_____ М-ш-а-а е м-л-а- ---------------- Мишката е малка. 0
g--y-----m---k g_____ i m____ g-l-a- i m-l-k -------------- golyam i malyk
sötét és világos т--ен и св--ъл т____ и с_____ т-м-н и с-е-ъ- -------------- тъмен и светъл 0
g-ly-m-i-m--yk g_____ i m____ g-l-a- i m-l-k -------------- golyam i malyk
Az éjszaka sötét. Но--а е-т--на. Н____ е т_____ Н-щ-а е т-м-а- -------------- Нощта е тъмна. 0
g-lya- i -alyk g_____ i m____ g-l-a- i m-l-k -------------- golyam i malyk
A nappal világos. Д---т-- с--т--. Д____ е с______ Д-н-т е с-е-ъ-. --------------- Денят е светъл. 0
S-on-t-ye g--ya-. S_____ y_ g______ S-o-y- y- g-l-a-. ----------------- Slonyt ye golyam.
öreg és fiatal с-ар ---лад с___ и м___ с-а- и м-а- ----------- стар и млад 0
Slo-y- ------yam. S_____ y_ g______ S-o-y- y- g-l-a-. ----------------- Slonyt ye golyam.
A mi nagyapánk nagyon öreg. На-и-- д--- --мн-г--ст-р. Н_____ д___ е м____ с____ Н-ш-я- д-д- е м-о-о с-а-. ------------------------- Нашият дядо е много стар. 0
S-on-- -- -----m. S_____ y_ g______ S-o-y- y- g-l-a-. ----------------- Slonyt ye golyam.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. Пр--- -0 г--и---е-б-л -щ- --а-. П____ 7_ г_____ е б__ о__ м____ П-е-и 7- г-д-н- е б-л о-е м-а-. ------------------------------- Преди 70 години е бил още млад. 0
Mish-a-a--e m---a. M_______ y_ m_____ M-s-k-t- y- m-l-a- ------------------ Mishkata ye malka.
szép és csúnya кр-си- и г--з-н к_____ и г_____ к-а-и- и г-о-е- --------------- красив и грозен 0
Mish-at------alka. M_______ y_ m_____ M-s-k-t- y- m-l-a- ------------------ Mishkata ye malka.
A pillangó szép. П--е-уда----------ва. П_________ е к_______ П-п-р-д-т- е к-а-и-а- --------------------- Пеперудата е красива. 0
Mi---at- y- -a--a. M_______ y_ m_____ M-s-k-t- y- m-l-a- ------------------ Mishkata ye malka.
A pók csúnya. Пая--т-е-гр----. П_____ е г______ П-я-ъ- е г-о-е-. ---------------- Паякът е грозен. 0
t---n i svet-l t____ i s_____ t-m-n i s-e-y- -------------- tymen i svetyl
kövér és sovány д-б-- и ---б д____ и с___ д-б-л и с-а- ------------ дебел и слаб 0
t-m-- - ---tyl t____ i s_____ t-m-n i s-e-y- -------------- tymen i svetyl
Egy nő 100 kilóval kövér. Же---с-т-гло---- кил-гра-а-е де-ела. Ж___ с т____ 1__ к________ е д______ Ж-н- с т-г-о 1-0 к-л-г-а-а е д-б-л-. ------------------------------------ Жена с тегло 100 килограма е дебела. 0
tymen - -v--yl t____ i s_____ t-m-n i s-e-y- -------------- tymen i svetyl
Egy férfi 50 kilóval sovány. Мъж с --гл--5- -и-огр-м--е-с-аб. М__ с т____ 5_ к________ е с____ М-ж с т-г-о 5- к-л-г-а-а е с-а-. -------------------------------- Мъж с тегло 50 килограма е слаб. 0
N---c-----e----na. N_______ y_ t_____ N-s-c-t- y- t-m-a- ------------------ Noshchta ye tymna.
drága és olcsó с--п------ин с___ и е____ с-ъ- и е-т-н ------------ скъп и евтин 0
N-shch----e ty-na. N_______ y_ t_____ N-s-c-t- y- t-m-a- ------------------ Noshchta ye tymna.
Az autó drága. Ко-ат- е ск--а. К_____ е с_____ К-л-т- е с-ъ-а- --------------- Колата е скъпа. 0
No-h-h-a ye -y-na. N_______ y_ t_____ N-s-c-t- y- t-m-a- ------------------ Noshchta ye tymna.
Az újság olcsó. Вест--кът е ---и-. В________ е е_____ В-с-н-к-т е е-т-н- ------------------ Вестникът е евтин. 0
D-n-at ye-s--t--. D_____ y_ s______ D-n-a- y- s-e-y-. ----------------- Denyat ye svetyl.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…