Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   ka დიდი – პატარა

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [სამოცდარვა]

68 [samotsdarva]

დიდი – პატარა

didi – p'at'ara

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
nagy és kicsi დ-დ- -ა -ატ-რა დ___ დ_ პ_____ დ-დ- დ- პ-ტ-რ- -------------- დიდი და პატარა 0
did- -a p'-t-a-a d___ d_ p_______ d-d- d- p-a-'-r- ---------------- didi da p'at'ara
Az elefánt nagy. ს-ი---დი-ია. ს____ დ_____ ს-ი-ო დ-დ-ა- ------------ სპილო დიდია. 0
s-'-l--d-d-a. s_____ d_____ s-'-l- d-d-a- ------------- sp'ilo didia.
Az egér kicsi. თაგ---პ-ტ---ა. თ____ პ_______ თ-გ-ი პ-ტ-რ-ა- -------------- თაგვი პატარაა. 0
t-gv- p'--'ara-. t____ p_________ t-g-i p-a-'-r-a- ---------------- tagvi p'at'araa.
sötét és világos ბნე-ი და-ნა--ლი ბ____ დ_ ნ_____ ბ-ე-ი დ- ნ-თ-ლ- --------------- ბნელი და ნათელი 0
b--l- d--na-eli b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
Az éjszaka sötét. ღ--------ია. ღ___ ბ______ ღ-მ- ბ-ე-ი-. ------------ ღამე ბნელია. 0
b-e-i d- -----i b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
A nappal világos. დღე---თელია. დ__ ნ_______ დ-ე ნ-თ-ლ-ა- ------------ დღე ნათელია. 0
bn--i -a --teli b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
öreg és fiatal მოხუ-- ---ა-ა----რ-ა. მ_____ დ_ ა__________ მ-ხ-ც- დ- ა-ა-გ-ზ-დ-. --------------------- მოხუცი და ახალგაზრდა. 0
g--m---nel-a. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
A mi nagyapánk nagyon öreg. ჩ-ენი--აბუ- მო---ია. ჩ____ ბ____ მ_______ ჩ-ე-ი ბ-ბ-ა მ-ხ-ც-ა- -------------------- ჩვენი ბაბუა მოხუცია. 0
g--m--bne-ia. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. ს-მოცდ-ა---წ-ის---ნ -ს -ე--კ-დევ-ახალ---რდა-ი-ო. ს_________ წ___ წ__ ი_ ჯ__ კ____ ა_________ ი___ ს-მ-ც-ა-თ- წ-ი- წ-ნ ი- ჯ-რ კ-დ-ვ ა-ა-გ-ზ-დ- ი-ო- ------------------------------------------------ სამოცდაათი წლის წინ ის ჯერ კიდევ ახალგაზრდა იყო. 0
gha-- -n-l-a. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
szép és csúnya ლ-------ა-უშ-ო ლ_____ დ_ უ___ ლ-მ-ზ- დ- უ-ნ- -------------- ლამაზი და უშნო 0
dghe-n-----a. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
A pillangó szép. პ-პელ- ლამაზ-ა. პ_____ ლ_______ პ-პ-ლ- ლ-მ-ზ-ა- --------------- პეპელა ლამაზია. 0
d--e---t-li-. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
A pók csúnya. ო--ბა უშ-ო-. ო____ უ_____ ო-ო-ა უ-ნ-ა- ------------ ობობა უშნოა. 0
dgh- --te-i-. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
kövér és sovány მ--ქ-ნი--- -ა-ხდ--ი მ______ დ_ გ_______ მ-უ-ა-ი დ- გ-მ-დ-რ- ------------------- მსუქანი და გამხდარი 0
m-kh-tsi-da--kh-lg-z-da. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
Egy nő 100 kilóval kövér. ასკი-ოგ--მი-ნ- --ლ--მ-უ--ნ-ა. ა_____________ ქ___ მ________ ა-კ-ლ-გ-ა-ი-ნ- ქ-ლ- მ-უ-ა-ი-. ----------------------------- ასკილოგრამიანი ქალი მსუქანია. 0
m-k-u-si-da-------az--a. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
Egy férfi 50 kilóval sovány. ორმ-ცდაათ--ლოგრა----- კაცი-გ-მ------. ო____________________ კ___ გ_________ ო-მ-ც-ა-თ-ი-ო-რ-მ-ა-ი კ-ც- გ-მ-დ-რ-ა- ------------------------------------- ორმოცდაათკილოგრამიანი კაცი გამხდარია. 0
mo-hu--i--- ----l----da. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
drága és olcsó ძვ-რი და-ია-ი ძ____ დ_ ი___ ძ-ი-ი დ- ი-ფ- ------------- ძვირი და იაფი 0
c---ni --b-a---khuts--. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.
Az autó drága. მანქა------რ-ა. მ______ ძ______ მ-ნ-ა-ა ძ-ი-ი-. --------------- მანქანა ძვირია. 0
c-ve-- b--u- -ok-----a. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.
Az újság olcsó. გაზ-თ---ა-ი-. გ_____ ი_____ გ-ზ-თ- ი-ფ-ა- ------------- გაზეთი იაფია. 0
chv-n- babu- ----ut---. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + grúz (1-100) MP3 grúz (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…