Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   uk Великий – малий

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шістдесят вісім]

68 [shistdesyat visim]

Великий – малий

Velykyy̆ – malyy̆

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
nagy és kicsi В-лик-й ---а-ий В______ і м____ В-л-к-й і м-л-й --------------- Великий і малий 0
V--yk--̆-- m-lyy̆ V______ – m____ V-l-k-y- – m-l-y- ----------------- Velykyy̆ – malyy̆
Az elefánt nagy. Сло- в-----й. С___ в_______ С-о- в-л-к-й- ------------- Слон великий. 0
V---kyy̆-- m--yy̆ V______ – m____ V-l-k-y- – m-l-y- ----------------- Velykyy̆ – malyy̆
Az egér kicsi. М-ш- м--ен---. М___ м________ М-ш- м-л-н-к-. -------------- Миша маленька. 0
Ve--kyy̆-- m-lyy̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
sötét és világos Тем--й----сний Т_____ і я____ Т-м-и- і я-н-й -------------- Темний і ясний 0
V--y------ ----y̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
Az éjszaka sötét. Ніч-те-на. Н__ т_____ Н-ч т-м-а- ---------- Ніч темна. 0
V-lykyy̆-i---l-y̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
A nappal világos. День---ни-. Д___ я_____ Д-н- я-н-й- ----------- День ясний. 0
S--n -elyk-y-. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
öreg és fiatal стар---і-моло--й с_____ і м______ с-а-и- і м-л-д-й ---------------- старий і молодий 0
Slo--ve-yk-y̆. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н----ід-д--е с----й. Н__ д__ д___ с______ Н-ш д-д д-ж- с-а-и-. -------------------- Наш дід дуже старий. 0
S--n----y-yy-. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 70--о----то-у --- б----е -----и-. 7_ р____ т___ в__ б__ щ_ м_______ 7- р-к-в т-м- в-н б-в щ- м-л-д-й- --------------------------------- 70 років тому він був ще молодий. 0
My-h---al----a. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
szép és csúnya г--н---і огид-ий г_____ і о______ г-р-и- і о-и-н-й ---------------- гарний і огидний 0
M--ha --lenʹka. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
A pillangó szép. М--е-ик---р-ий. М______ г______ М-т-л-к г-р-и-. --------------- Метелик гарний. 0
My-ha-m------a. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
A pók csúnya. Пав-к -г-д--й. П____ о_______ П-в-к о-и-н-й- -------------- Павук огидний. 0
Te---y̆ i ---nyy̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
kövér és sovány т-вст---і---дий т______ і х____ т-в-т-й і х-д-й --------------- товстий і худий 0
T-m-y-̆-i -a-n--̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Egy nő 100 kilóval kövér. Жі-----а-ою-----к--огра- - то----. Ж____ в____ 1__ к_______ – т______ Ж-н-а в-г-ю 1-0 к-л-г-а- – т-в-т-. ---------------------------------- Жінка вагою 100 кілограм – товста. 0
T-mny-̆ i ya-n--̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Egy férfi 50 kilóval sovány. Чолов-к ------50 кі--г-ам-- ху-ий. Ч______ в____ 5_ к_______ – х_____ Ч-л-в-к в-г-ю 5- к-л-г-а- – х-д-й- ---------------------------------- Чоловік вагою 50 кілограм – худий. 0
Nich temn-. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
drága és olcsó Д-р-------д-----й Д______ і д______ Д-р-г-й і д-ш-в-й ----------------- Дорогий і дешевий 0
N-ch t----. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
Az autó drága. А-----б-л--д-р---й. А_________ д_______ А-т-м-б-л- д-р-г-й- ------------------- Автомобіль дорогий. 0
N-c------a. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
Az újság olcsó. Га-ета--еше--. Г_____ д______ Г-з-т- д-ш-в-. -------------- Газета дешева. 0
Denʹ-y--n-y-. D___ y______ D-n- y-s-y-̆- ------------- Denʹ yasnyy̆.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…