Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   nn ville noko 1

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [sytti]

ville noko 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? V-- -- rø-kj-? V__ d_ r______ V-l d- r-y-j-? -------------- Vil du røykje? 0
Szeretne táncolni? V-l d- da---? V__ d_ d_____ V-l d- d-n-e- ------------- Vil du danse? 0
Szeretne sétálni? V-l du-gå-e-n-tu-? V__ d_ g_ e__ t___ V-l d- g- e-n t-r- ------------------ Vil du gå ein tur? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. E- vil --------øyk--. E_ v__ g_____ r______ E- v-l g-e-n- r-y-j-. --------------------- Eg vil gjerne røykje. 0
Szeretnél egy cigarettát? Vil----ha ein---ga----? V__ d_ h_ e__ s________ V-l d- h- e-n s-g-r-t-? ----------------------- Vil du ha ein sigarett? 0
Ő tüzet szeretne. Ha- -i- -a-f--. H__ v__ h_ f___ H-n v-l h- f-r- --------------- Han vil ha fyr. 0
Szeretnék inni valamit. E----l gjerne h--n----å--rik-e. E_ v__ g_____ h_ n___ å d______ E- v-l g-e-n- h- n-k- å d-i-k-. ------------------------------- Eg vil gjerne ha noko å drikke. 0
Szeretnék enni valamit. E--vil-gjer-- ha-n-ko - --e. E_ v__ g_____ h_ n___ å e___ E- v-l g-e-n- h- n-k- å e-e- ---------------------------- Eg vil gjerne ha noko å ete. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. Eg --l-----ne-sl---e -v-----. E_ v__ g_____ s_____ a_ l____ E- v-l g-e-n- s-a-p- a- l-t-. ----------------------------- Eg vil gjerne slappe av litt. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Eg vil -----e -p-rje --g--m--o--. E_ v__ g_____ s_____ d__ o_ n____ E- v-l g-e-n- s-ø-j- d-g o- n-k-. --------------------------------- Eg vil gjerne spørje deg om noko. 0
Szeretném önt megkérni valamire. E----- gj--ne--e d----- n---. E_ v__ g_____ b_ d__ o_ n____ E- v-l g-e-n- b- d-g o- n-k-. ----------------------------- Eg vil gjerne be deg om noko. 0
Szeretném önt meghívni valamire. E- vi---j------nv---re -e----- -o-o. E_ v__ g_____ i_______ d__ t__ n____ E- v-l g-e-n- i-v-t-r- d-g t-l n-k-. ------------------------------------ Eg vil gjerne invitere deg til noko. 0
Mit szeretne, kérem? Kva-vil -u ha? K__ v__ d_ h__ K-a v-l d- h-? -------------- Kva vil du ha? 0
Szeretne egy kávét? Vi- d--h- ei--ka-f-? V__ d_ h_ e__ k_____ V-l d- h- e-n k-f-i- -------------------- Vil du ha ein kaffi? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? E-le- v----u--e--er -a-----t-? E____ v__ d_ h_____ h_ e__ t__ E-l-r v-l d- h-l-e- h- e-n t-? ------------------------------ Eller vil du heller ha ein te? 0
Haza szeretnénk menni. Vi vil--jerne -------e-m. V_ v__ g_____ k____ h____ V- v-l g-e-n- k-y-e h-i-. ------------------------- Vi vil gjerne køyre heim. 0
Szeretnétek egy taxit? Vi---e h--ei dr-s--? V__ d_ h_ e_ d______ V-l d- h- e- d-o-j-? -------------------- Vil de ha ei drosje? 0
Telefonálni szeretnének. D-- v-- g-e-ne------e. D__ v__ g_____ r______ D-i v-l g-e-n- r-n-j-. ---------------------- Dei vil gjerne ringje. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + nynorsk (1-100) MP3 nynorsk (1-100)
Nem található videó!

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…