Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   uk Хотіти що-небудь

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [сімдесят]

70 [simdesyat]

Хотіти що-небудь

Khotity shcho-nebudʹ

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Хо---е-к-р-т-? Х_____ к______ Х-ч-т- к-р-т-? -------------- Хочете курити? 0
K--t--y-sh-h--n-bu-ʹ K______ s___________ K-o-i-y s-c-o-n-b-d- -------------------- Khotity shcho-nebudʹ
Szeretne táncolni? Хоч--е----цю-ат-? Х_____ т_________ Х-ч-т- т-н-ю-а-и- ----------------- Хочете танцювати? 0
Kho--ty--h-ho----udʹ K______ s___________ K-o-i-y s-c-o-n-b-d- -------------------- Khotity shcho-nebudʹ
Szeretne sétálni? Х-чете--т--г-л-ти? Х_____ й__ г______ Х-ч-т- й-и г-л-т-? ------------------ Хочете йти гуляти? 0
K--ch----kur--y? K_______ k______ K-o-h-t- k-r-t-? ---------------- Khochete kuryty?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Я х-чу-к--ит-. Я х___ к______ Я х-ч- к-р-т-. -------------- Я хочу курити. 0
Kho--e---k-r-ty? K_______ k______ K-o-h-t- k-r-t-? ---------------- Khochete kuryty?
Szeretnél egy cigarettát? Т- --ті---и цига---? Т_ х____ б_ ц_______ Т- х-т-в б- ц-г-р-у- -------------------- Ти хотів би цигарку? 0
Kh---e-- k-r---? K_______ k______ K-o-h-t- k-r-t-? ---------------- Khochete kuryty?
Ő tüzet szeretne. Він --т-- би -о-н-. В__ х____ б_ в_____ В-н х-т-в б- в-г-ю- ------------------- Він хотів би вогню. 0
Kh-c--te----ts--v---? K_______ t___________ K-o-h-t- t-n-s-u-a-y- --------------------- Khochete tantsyuvaty?
Szeretnék inni valamit. Я-хо---п---. Я х___ п____ Я х-ч- п-т-. ------------ Я хочу пити. 0
K-o-h--e--a------a-y? K_______ t___________ K-o-h-t- t-n-s-u-a-y- --------------------- Khochete tantsyuvaty?
Szeretnék enni valamit. Я х-чу їс-и. Я х___ ї____ Я х-ч- ї-т-. ------------ Я хочу їсти. 0
K-och----tan-s--v-t-? K_______ t___________ K-o-h-t- t-n-s-u-a-y- --------------------- Khochete tantsyuvaty?
Szeretném kicsit kipihenni magam. Я -оч---і--очит-. Я х___ в_________ Я х-ч- в-д-о-и-и- ----------------- Я хочу відпочити. 0
K--ch-t- -̆t--huly--y? K_______ y̆__ h_______ K-o-h-t- y-t- h-l-a-y- ---------------------- Khochete y̆ty hulyaty?
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Я--очу-Ва-----о-з--и----. Я х___ В__ д___ з________ Я х-ч- В-с д-щ- з-п-т-т-. ------------------------- Я хочу Вас дещо запитати. 0
Khoch-te y-ty huly-t-? K_______ y̆__ h_______ K-o-h-t- y-t- h-l-a-y- ---------------------- Khochete y̆ty hulyaty?
Szeretném önt megkérni valamire. Я х-ч- В-- -ещ- -оп-о-ити. Я х___ В__ д___ п_________ Я х-ч- В-с д-щ- п-п-о-и-и- -------------------------- Я хочу Вас дещо попросити. 0
Kho-h-te-y---------t-? K_______ y̆__ h_______ K-o-h-t- y-t- h-l-a-y- ---------------------- Khochete y̆ty hulyaty?
Szeretném önt meghívni valamire. Я-х-чу Вас-ку---ь ---роси--. Я х___ В__ к_____ з_________ Я х-ч- В-с к-д-с- з-п-о-и-и- ---------------------------- Я хочу Вас кудись запросити. 0
Y---h---u-k--y--. Y_ k_____ k______ Y- k-o-h- k-r-t-. ----------------- YA khochu kuryty.
Mit szeretne, kérem? Щ- -и-----т- в--ит-? Щ_ В_ х_____ в______ Щ- В- х-ч-т- в-п-т-? -------------------- Що Ви хочете випити? 0
Y----ochu-ku-y--. Y_ k_____ k______ Y- k-o-h- k-r-t-. ----------------- YA khochu kuryty.
Szeretne egy kávét? Чи -о-і-и б-В--к--и? Ч_ х_____ б В_ к____ Ч- х-т-л- б В- к-в-? -------------------- Чи хотіли б Ви кави? 0
YA--h---- -u---y. Y_ k_____ k______ Y- k-o-h- k-r-t-. ----------------- YA khochu kuryty.
Vagy inkább egy teát szeretne? Ч- х-тіли ---и -р----ч--? Ч_ х_____ б В_ к____ ч___ Ч- х-т-л- б В- к-а-е ч-ю- ------------------------- Чи хотіли б Ви краще чаю? 0
T----otiv--- -syh-r-u? T_ k_____ b_ t________ T- k-o-i- b- t-y-a-k-? ---------------------- Ty khotiv by tsyharku?
Haza szeretnénk menni. Ми-хо-і-и б-п----т- д-дому. М_ х_____ б п______ д______ М- х-т-л- б п-ї-а-и д-д-м-. --------------------------- Ми хотіли б поїхати додому. 0
T- kh-t-- -y ts-h---u? T_ k_____ b_ t________ T- k-o-i- b- t-y-a-k-? ---------------------- Ty khotiv by tsyharku?
Szeretnétek egy taxit? Ч---от-л- б--и т--сі? Ч_ х_____ б в_ т_____ Ч- х-т-л- б в- т-к-і- --------------------- Чи хотіли б ви таксі? 0
T- kh--iv -y-ts---r-u? T_ k_____ b_ t________ T- k-o-i- b- t-y-a-k-? ---------------------- Ty khotiv by tsyharku?
Telefonálni szeretnének. Вони-х--уть--а-е--ф---вати. В___ х_____ з______________ В-н- х-ч-т- з-т-л-ф-н-в-т-. --------------------------- Вони хочуть зателефонувати. 0
V-- khot-v b- v-h--u. V__ k_____ b_ v______ V-n k-o-i- b- v-h-y-. --------------------- Vin khotiv by vohnyu.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…