Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   zh 喜欢某事

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70[七十]

70 [Qīshí]

喜欢某事

xǐhuān mǒu shì

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? 您 想 -烟---? 您 想 抽_ 吗 ? 您 想 抽- 吗 ? ---------- 您 想 抽烟 吗 ? 0
xǐh--n-m-- shì x_____ m__ s__ x-h-ā- m-u s-ì -------------- xǐhuān mǒu shì
Szeretne táncolni? 您 ---舞 --? 您 想 跳_ 吗 ? 您 想 跳- 吗 ? ---------- 您 想 跳舞 吗 ? 0
x--u---m-u -hì x_____ m__ s__ x-h-ā- m-u s-ì -------------- xǐhuān mǒu shì
Szeretne sétálni? 您 ----散步 吗 ? 您 想 去 散_ 吗 ? 您 想 去 散- 吗 ? ------------ 您 想 去 散步 吗 ? 0
n-n--iǎn--ch---ā----? n__ x____ c______ m__ n-n x-ǎ-g c-ō-y-n m-? --------------------- nín xiǎng chōuyān ma?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. 我-想 ---。 我 想 抽_ 。 我 想 抽- 。 -------- 我 想 抽烟 。 0
nín-xiǎng chōuy-- -a? n__ x____ c______ m__ n-n x-ǎ-g c-ō-y-n m-? --------------------- nín xiǎng chōuyān ma?
Szeretnél egy cigarettát? 你 想 要--支 烟 - ? 你 想 要 一_ 烟 吗 ? 你 想 要 一- 烟 吗 ? -------------- 你 想 要 一支 烟 吗 ? 0
nín xi---------ā- ma? n__ x____ c______ m__ n-n x-ǎ-g c-ō-y-n m-? --------------------- nín xiǎng chōuyān ma?
Ő tüzet szeretne. 他 - --打-机-。 他 想 要 打__ 。 他 想 要 打-机 。 ----------- 他 想 要 打火机 。 0
Ní---iǎ-g -i-owǔ-ma? N__ x____ t_____ m__ N-n x-ǎ-g t-à-w- m-? -------------------- Nín xiǎng tiàowǔ ma?
Szeretnék inni valamit. 我-想 ----东西 。 我 想 喝__ 东_ 。 我 想 喝-儿 东- 。 ------------ 我 想 喝点儿 东西 。 0
Ní- -i-n--t---w---a? N__ x____ t_____ m__ N-n x-ǎ-g t-à-w- m-? -------------------- Nín xiǎng tiàowǔ ma?
Szeretnék enni valamit. 我 想 -点儿 东西-。 我 想 吃__ 东_ 。 我 想 吃-儿 东- 。 ------------ 我 想 吃点儿 东西 。 0
N-n-x-----t-à--- -a? N__ x____ t_____ m__ N-n x-ǎ-g t-à-w- m-? -------------------- Nín xiǎng tiàowǔ ma?
Szeretném kicsit kipihenni magam. 我 想 -息 一下 。 我 想 休_ 一_ 。 我 想 休- 一- 。 ----------- 我 想 休息 一下 。 0
N---xi-n--q--s-nb---a? N__ x____ q_ s____ m__ N-n x-ǎ-g q- s-n-ù m-? ---------------------- Nín xiǎng qù sànbù ma?
Szeretnék kérdezni öntől valamit. 我-想-- --一些-事- 。 我 想 问 您 一_ 事_ 。 我 想 问 您 一- 事- 。 --------------- 我 想 问 您 一些 事情 。 0
Nín -iǎ-g-qù -ànb----? N__ x____ q_ s____ m__ N-n x-ǎ-g q- s-n-ù m-? ---------------------- Nín xiǎng qù sànbù ma?
Szeretném önt megkérni valamire. 我-- 求-您--儿-事--。 我 想 求 您 点_ 事_ 。 我 想 求 您 点- 事- 。 --------------- 我 想 求 您 点儿 事情 。 0
N-n---ǎ---q--sà-b- ma? N__ x____ q_ s____ m__ N-n x-ǎ-g q- s-n-ù m-? ---------------------- Nín xiǎng qù sànbù ma?
Szeretném önt meghívni valamire. 我 想--请 您 。 我 想 邀_ 您 。 我 想 邀- 您 。 ---------- 我 想 邀请 您 。 0
Wǒ --ǎng ch-uy--. W_ x____ c_______ W- x-ǎ-g c-ō-y-n- ----------------- Wǒ xiǎng chōuyān.
Mit szeretne, kérem? 请问-您 ---儿----? 请_ 您 要 点_ 什_ ? 请- 您 要 点- 什- ? -------------- 请问 您 要 点儿 什么 ? 0
Wǒ ---n--c--u---. W_ x____ c_______ W- x-ǎ-g c-ō-y-n- ----------------- Wǒ xiǎng chōuyān.
Szeretne egy kávét? 您---咖啡-- ? 您 要 咖_ 吗 ? 您 要 咖- 吗 ? ---------- 您 要 咖啡 吗 ? 0
Wǒ xi--- -hō----. W_ x____ c_______ W- x-ǎ-g c-ō-y-n- ----------------- Wǒ xiǎng chōuyān.
Vagy inkább egy teát szeretne? 或者 您 -喜欢-喝茶 ? 或_ 您 更__ 喝_ ? 或- 您 更-欢 喝- ? ------------- 或者 您 更喜欢 喝茶 ? 0
N- xiǎng-yào yī-----y-n m-? N_ x____ y__ y_ z__ y__ m__ N- x-ǎ-g y-o y- z-ī y-n m-? --------------------------- Nǐ xiǎng yào yī zhī yān ma?
Haza szeretnénk menni. 我们-想 -家 。 我_ 想 回_ 。 我- 想 回- 。 --------- 我们 想 回家 。 0
Nǐ x--n---à---ī ----yā--ma? N_ x____ y__ y_ z__ y__ m__ N- x-ǎ-g y-o y- z-ī y-n m-? --------------------------- Nǐ xiǎng yào yī zhī yān ma?
Szeretnétek egy taxit? 你--要 打出租- 吗 ? 你_ 要 打___ 吗 ? 你- 要 打-租- 吗 ? ------------- 你们 要 打出租车 吗 ? 0
Nǐ -iǎ-g -ào--ī zh- y-- ma? N_ x____ y__ y_ z__ y__ m__ N- x-ǎ-g y-o y- z-ī y-n m-? --------------------------- Nǐ xiǎng yào yī zhī yān ma?
Telefonálni szeretnének. 他- 想 打----。 他_ 想 打 电_ 。 他- 想 打 电- 。 ----------- 他们 想 打 电话 。 0
Tā xiǎng y-o -ǎ--ǒ--. T_ x____ y__ d_______ T- x-ǎ-g y-o d-h-ǒ-ī- --------------------- Tā xiǎng yào dǎhuǒjī.

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…