Դու-պ--ք է -ռավ-տը-շ-ւտ ար-նա--ս:
Դ__ պ___ է ա______ շ___ ա________
Դ-ւ պ-տ- է ա-ա-ո-ը շ-ւ- ա-թ-ա-ա-:
---------------------------------
Դու պետք է առավոտը շուտ արթնանաս: 0 p-t-- ep____ ep-t-’ e-------petk’ e
Դ----ե-ք --շատ-ա---տե-:
Դ__ պ___ է շ__ ա_______
Դ-ւ պ-տ- է շ-տ ա-խ-տ-ս-
-----------------------
Դու պետք է շատ աշխատես: 0 pe--- ep____ ep-t-’ e-------petk’ e
Նա -ետք - բն--արա----ավ-ք-:
Ն_ պ___ է բ________ հ______
Ն- պ-տ- է բ-ա-ա-ա-ը հ-վ-ք-:
---------------------------
Նա պետք է բնակարանը հավաքի: 0 Y-s pit------a--t--y-v-har-mY__ p___ h__________ v______Y-s p-t- h-u-a-o-s-y v-h-r-m----------------------------Yes piti hyuranots’y vcharem
Նա---տ--- լ---ք---վան-:
Ն_ պ___ է լ_____ լ_____
Ն- պ-տ- է լ-ա-ք- լ-ա-ա-
-----------------------
Նա պետք է լվացքը լվանա: 0 Du pet-’-- ar----t--s-u---rt’n--asD_ p____ e a_______ s___ a________D- p-t-’ e a-r-v-t- s-u- a-t-n-n-s----------------------------------Du petk’ e arravoty shut art’nanas
Մենք պետք-է-շ-ւտո- դ--ո- գ-անք:
Մ___ պ___ է շ_____ դ____ գ_____
Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- դ-ր-ց գ-ա-ք-
-------------------------------
Մենք պետք է շուտով դպրոց գնանք: 0 Du-petk- e arr--ot- sh-t--r-’nanasD_ p____ e a_______ s___ a________D- p-t-’ e a-r-v-t- s-u- a-t-n-n-s----------------------------------Du petk’ e arravoty shut art’nanas
Մեն---ե-- --շ---ո- ---ա-անք- գ--նք:
Մ___ պ___ է շ_____ ա________ գ_____
Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- ա-խ-տ-ն-ի գ-ա-ք-
-----------------------------------
Մենք պետք է շուտով աշխատանքի գնանք: 0 D- p--k--e -rr-v-t--s-ut -rt’--n-sD_ p____ e a_______ s___ a________D- p-t-’ e a-r-v-t- s-u- a-t-n-n-s----------------------------------Du petk’ e arravoty shut art’nanas
Մեն--պե-- է -ո---վ--ժ-կ- --անք:
Մ___ պ___ է շ_____ բ____ գ_____
Մ-ն- պ-տ- է շ-ւ-ո- բ-շ-ի գ-ա-ք-
-------------------------------
Մենք պետք է շուտով բժշկի գնանք: 0 D---et-’ e -hat as-k----sD_ p____ e s___ a________D- p-t-’ e s-a- a-h-h-t-s-------------------------Du petk’ e shat ashkhates
Դ--ք-պ-տ--- -վ-------ն---ա-ե-:
Դ___ պ___ է ա_________ ս______
Դ-ւ- պ-տ- է ա-տ-բ-ւ-ի- ս-ա-ե-:
------------------------------
Դուք պետք է ավտոբուսին սպասեք: 0 D- -e-k- - -ha----h--at-sD_ p____ e s___ a________D- p-t-’ e s-a- a-h-h-t-s-------------------------Du petk’ e shat ashkhates
Դ--- պե-ք-է --ացք-ն-սպասեք:
Դ___ պ___ է գ______ ս______
Դ-ւ- պ-տ- է գ-ա-ք-ն ս-ա-ե-:
---------------------------
Դուք պետք է գնացքին սպասեք: 0 Du -etk’-e s-a--ash--a-esD_ p____ e s___ a________D- p-t-’ e s-a- a-h-h-t-s-------------------------Du petk’ e shat ashkhates
Manapság világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik.
Ezért szükségünk van tolmácsokra és fordítókra.
Réges régen még mindenki ugyanazt a nyelvet beszélte.
Ez azonban megváltozott, amikor az emberek elkezdtek vándorolni.
Elhagyták afrikai hazájukat és szétszóródtak a földön.
Ez a területbéli különválás nyelvi elkülönüléshez is vezetett.
Ugyanis minden nép kialakította a kommunikáció saját formáját.
A közös proto nyelvből kialakultak a különböző nyelvek.
Az emberek azonban sose maradtak sokáig ugyanazon a területen.
Így a nyelvek egyre jobban elkülönültek egymástól.
Egyszer csak már nem lehetett felismerni a közös gyökereket.
Ugyanakkor egy nép sem élt évezredeken keresztül elszigetelve.
Mindig voltak kapcsolatok más népekkel.
Ez megváltoztatta a nyelvet.
Átvettek elemeket más nyelvekből vagy keveredtek azokkal.
Így sose fejeződött be a nyelvek fejlődése.
A vándorlások és a kapcsolatok tehát megmagyarázzák a sok számú nyelvet.
Hogy miért ennyire különbözőek a nyelvek, az egy másik kérdés.
Minden fejlődés bizonyos szabályokat követ.
Tehát a nyelvek okkal olyanok amilyenek.
A tudomány már rég óta érdeklődik ezen okok iránt.
Meg akarják tudni, hogy a nyelvek miért fejlődtek különböző képen.
Ennek kiderítésére, a nyelvek történetét kell követnünk.
Így lehet felismerni, hogy mi mikor változott meg.
Még nem tudjuk, hogy mi befolyásolja a nyelvek fejlődését.
A biológiainál viszont a kulturális tényezők fontosabbnak tűnnek.
Ez annyit jelent, hogy a népek története befolyásolta a nyelvüket.
A nyelvek úgy látszik többet mesélnek nekünk mint ahogy gondoltuk…