Kifejezéstár

hu valamit megmagyarázni 1   »   ru Что-то обосновывать 1

75 [hetvenöt]

valamit megmagyarázni 1

valamit megmagyarázni 1

75 [семьдесят пять]

75 [semʹdesyat pyatʹ]

Что-то обосновывать 1

Chto-to obosnovyvatʹ 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar orosz Lejátszás Több
Ön miért nem jön? По-----Вы--е---ид---? П_____ В_ н_ п_______ П-ч-м- В- н- п-и-ё-е- --------------------- Почему Вы не придёте? 0
C-to----obo--o-y-at--1 C______ o___________ 1 C-t---o o-o-n-v-v-t- 1 ---------------------- Chto-to obosnovyvatʹ 1
Olyan rossz idő van. П-го----чень--ло--я. П_____ о____ п______ П-г-д- о-е-ь п-о-а-. -------------------- Погода очень плохая. 0
Cht------bo--ov---tʹ-1 C______ o___________ 1 C-t---o o-o-n-v-v-t- 1 ---------------------- Chto-to obosnovyvatʹ 1
Nem jövök, mert olyan rossz az idő. Я-н- пр--у- п-т--у---о-----да-та-ая--л--ая. Я н_ п_____ п_____ ч__ п_____ т____ п______ Я н- п-и-у- п-т-м- ч-о п-г-д- т-к-я п-о-а-. ------------------------------------------- Я не приду, потому что погода такая плохая. 0
P-c-em- V---e-----ët-? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Miért nem jön? Поч-му -- не-п-и-ёт? П_____ о_ н_ п______ П-ч-м- о- н- п-и-ё-? -------------------- Почему он не придёт? 0
Poch-mu-V---e---i--te? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Nem hívták meg. О--------г-ашён. О_ н_ п_________ О- н- п-и-л-ш-н- ---------------- Он не приглашён. 0
P--h--- -y -e---i-ëte? P______ V_ n_ p_______ P-c-e-u V- n- p-i-ë-e- ---------------------- Pochemu Vy ne pridëte?
Nem jön, mert nem hívták meg. О- н- --и---, ------ ч-- он--е--р-г-а-ён. О_ н_ п______ п_____ ч__ о_ н_ п_________ О- н- п-и-ё-, п-т-м- ч-о о- н- п-и-л-ш-н- ----------------------------------------- Он не придёт, потому что он не приглашён. 0
Pog--a-o-h-n- pl--hay-. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Miért nem jössz? П-че-- -- н--п--дё--? П_____ т_ н_ п_______ П-ч-м- т- н- п-и-ё-ь- --------------------- Почему ты не придёшь? 0
P-goda -c---ʹ plo-----. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Nincs időm. У м-н- н-- вре-е-и. У м___ н__ в_______ У м-н- н-т в-е-е-и- ------------------- У меня нет времени. 0
P-god- o--e-----o-ha--. P_____ o_____ p________ P-g-d- o-h-n- p-o-h-y-. ----------------------- Pogoda ochenʹ plokhaya.
Nem jövök, mert nincs időm. Я--е пр-ду, --т--у-ч-о у--ен- н----р-м--и. Я н_ п_____ п_____ ч__ у м___ н__ в_______ Я н- п-и-у- п-т-м- ч-о у м-н- н-т в-е-е-и- ------------------------------------------ Я не приду, потому что у меня нет времени. 0
Ya n--pr--u- -o-om- -h-- p--oda -ak--a -------a. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Miért nem maradsz? Поч--у ты ---ос-а-еш---? П_____ т_ н_ о__________ П-ч-м- т- н- о-т-н-ш-с-? ------------------------ Почему ты не останешься? 0
Ya n- p--du, p----u c----p--od- -a---a -l--ha-a. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Még dolgoznom kell. Я-е-ё до-жен-- ----н- раб--ать. Я е__ д_____ / д_____ р________ Я е-ё д-л-е- / д-л-н- р-б-т-т-. ------------------------------- Я ещё должен / должна работать. 0
Ya ne -r--u,-p-to-u c--o pogo-a t--aya---okhaya. Y_ n_ p_____ p_____ c___ p_____ t_____ p________ Y- n- p-i-u- p-t-m- c-t- p-g-d- t-k-y- p-o-h-y-. ------------------------------------------------ Ya ne pridu, potomu chto pogoda takaya plokhaya.
Nem maradok, mert még dolgoznom kell. Я не-ос-аюсь---от-м- --- - --ё до-ж-- - долж-- раб----ь. Я н_ о_______ п_____ ч__ я е__ д_____ / д_____ р________ Я н- о-т-ю-ь- п-т-м- ч-о я е-ё д-л-е- / д-л-н- р-б-т-т-. -------------------------------------------------------- Я не остаюсь, потому что я ещё должен / должна работать. 0
Poc-e-- -n-ne -r-d-t? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Miért megy már el? П-ч--у В- ----у----т-? П_____ В_ у__ у_______ П-ч-м- В- у-е у-о-и-е- ---------------------- Почему Вы уже уходите? 0
Po-hemu on-n---r-d-t? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Fáradt vagyok. Я---тал-/--с--л-. Я у____ / у______ Я у-т-л / у-т-л-. ----------------- Я устал / устала. 0
P----m- o---e pr---t? P______ o_ n_ p______ P-c-e-u o- n- p-i-ë-? --------------------- Pochemu on ne pridët?
Megyek, mert fáradt vagyok. Я ух---, п--ом----- -----а- / у-----. Я у_____ п_____ ч__ я у____ / у______ Я у-о-у- п-т-м- ч-о я у-т-л / у-т-л-. ------------------------------------- Я ухожу, потому что я устал / устала. 0
O-----prig-a---n. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Miért megy már el? (járművel) П---му-вы---е--езж-ет-? П_____ в_ у__ у________ П-ч-м- в- у-е у-з-а-т-? ----------------------- Почему вы уже уезжаете? 0
O--ne--rig----ë-. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Már késő van. У-- -оз---. У__ п______ У-е п-з-н-. ----------- Уже поздно. 0
O---e pr-gl--hë-. O_ n_ p__________ O- n- p-i-l-s-ë-. ----------------- On ne priglashën.
Megyek, mert már késő van. (járművel) Я-у-зж----потому-чт- у-е п---н-. Я у______ п_____ ч__ у__ п______ Я у-з-а-, п-т-м- ч-о у-е п-з-н-. -------------------------------- Я уезжаю, потому что уже поздно. 0
On-ne-p----t,-po---- --t---- n--prigl---ë-. O_ n_ p______ p_____ c___ o_ n_ p__________ O- n- p-i-ë-, p-t-m- c-t- o- n- p-i-l-s-ë-. ------------------------------------------- On ne pridët, potomu chto on ne priglashën.

Anyanyelv = érzelmi, idegen nyelv = értelmi?

Amikor idegen nyelveket tanulunk, agyunkat edzük. A tanulás által megváltozik gondolkodás módunk. Kreatívabbá és rugalmasabbá válunk. Az összetett gondolkodás is könnyebben megy a többnyelvűeknek. Tanulás közben a memóriánkat edzük. Minél többet tanulunk, annál jobban fog működni. Az, aki sok nyelven tanult meg beszélni, egyéb dolgokat is gyorsabban fog megtanulni. Hosszabb ideig képes egy témára odafigyelni. A problémákat emiatt gyorsabban képes megoldani. A többnyelvű emberek a döntéshozásban is jobbak. De a nyelvektől függ az is ahogyan döntenek. A nyelv amelyen gondolkodunk, hatással van döntéseinkre. Egy kutatás keretein belül pszichológusok több tesztalanyt megvizsgáltak. Mindegyik tesztalany kétnyelvű volt. Anyanyelvük mellett beszéltek még egy nyelvet. A tesztalanyoknak egy kérdésre kellett válaszolniuk. A kérdés egy probléma megoldására vonatkozott. A tesztalanyoknak két választási lehetőség közül kellett választaniuk. Az egyik lehetőség lényegesen kockázatosabb volt mint a másik. A tesztalanyoknak a kérdésre mindkét nyelven válaszolniuk kellett. És a válaszok megváltoztak amikor a nyelv is változott! Amikor az anyanyelvükön beszéltek a tesztalanyok, akkor a kockázatot választották. Az idegen nyelv használata közben viszont a biztonságos lehetőség mellett döntöttek. A kísérlet után a tesztalanyoknak még fogadásokat is kellett kötniük. Itt is lényeges különbség mutatkozott. Amikor az idegen nyelvet használták, sokkal ésszerűbben viselkedtek. A kutatók úgy gondolják, hogy idegen nyelv használata közben jobban koncentrálunk. A döntéseket ezért nem érzelmi alapon hozzuk meg, hanem racionális alapon…