Kifejezéstár

hu Múlt 2   »   hy անցյալ 2

82 [nyolcvankettő]

Múlt 2

Múlt 2

82 [ութանասուներկու]

82 [ut’anasunerku]

անցյալ 2

ants’yal 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Muszáj volt mentőt hívnod? Պե-ք -- -տ--ոգ--ւ-յ-ւ- կ-նչ--՞ր: Պ___ է_ շ_____________ կ________ Պ-տ- է- շ-ա-ո-ն-ւ-յ-ւ- կ-ն-ե-՞-: -------------------------------- Պետք էր շտապոգնություն կանչեի՞ր: 0
a--s’--- 2 a_______ 2 a-t-’-a- 2 ---------- ants’yal 2
Muszáj volt az orvost hívnod? Պե-- էր-բժ---ի----նչեի՞ր: Պ___ է_ բ______ կ________ Պ-տ- է- բ-ի-կ-ն կ-ն-ե-՞-: ------------------------- Պետք էր բժիշկին կանչեի՞ր: 0
an---yal-2 a_______ 2 a-t-’-a- 2 ---------- ants’yal 2
Muszáj volt a rendőrséget hívnod? Պետք-է---ս-----ո-թ--նը կ--չ-ի՞-: Պ___ է_ ո_____________ կ________ Պ-տ- է- ո-տ-կ-ն-ւ-յ-ն- կ-ն-ե-՞-: -------------------------------- Պետք էր ոստիկանությանը կանչեի՞ր: 0
P-tk- -- s-tapog----yun--anch’--i՞r P____ e_ s_____________ k__________ P-t-’ e- s-t-p-g-u-’-u- k-n-h-y-i-r ----------------------------------- Petk’ er shtapognut’yun kanch’yei՞r
Megvan a telefonszám? Az előbb még megvolt. Հե-ա-ո--հ----ը-ու-ե-ք:-Մ- ք-չ ա-ա- ունեի: Հ_____________ ո______ Մ_ ք__ ա___ ո_____ Հ-ռ-խ-ս-հ-մ-ր- ո-ն-՞-: Մ- ք-չ ա-ա- ո-ն-ի- ----------------------------------------- Հեռախոսահամարը ունե՞ք: Մի քիչ առաջ ունեի: 0
P-t-’-er----apo-nut’-un---nc-’yei-r P____ e_ s_____________ k__________ P-t-’ e- s-t-p-g-u-’-u- k-n-h-y-i-r ----------------------------------- Petk’ er shtapognut’yun kanch’yei՞r
Megvan a cím? Az előbb még megvolt. Հա-ց-ն ------- Մ- ք-չ ------ւն-ի: Հ_____ ո______ Մ_ ք__ ա___ ո_____ Հ-ս-ե- ո-ն-՞-: Մ- ք-չ ա-ա- ո-ն-ի- --------------------------------- Հասցեն ունե՞ք: Մի քիչ առաջ ունեի: 0
P--k-----s--apog-u-’y-n k--ch----՞r P____ e_ s_____________ k__________ P-t-’ e- s-t-p-g-u-’-u- k-n-h-y-i-r ----------------------------------- Petk’ er shtapognut’yun kanch’yei՞r
Megvan a várostérkép? Az előbb még megvolt. Քաղա----արտե-ը-ու--՞ք--Մ----չ առ-ջ-ու-ե-: Ք_____ ք______ ո______ Մ_ ք__ ա___ ո_____ Ք-ղ-ք- ք-ր-ե-ը ո-ն-՞-: Մ- ք-չ ա-ա- ո-ն-ի- ----------------------------------------- Քաղաքի քարտեզը ունե՞ք: Մի քիչ առաջ ունեի: 0
Pet-’ -r -zhish-in--a-ch’ye--r P____ e_ b________ k__________ P-t-’ e- b-h-s-k-n k-n-h-y-i-r ------------------------------ Petk’ er bzhishkin kanch’yei՞r
Pontosan jött? Nem tudott pontosan jönni. Նա ճշտ-----ե-ա--: -ա չէր --ր---ճշտա--հ-գա-: Ն_ ճ______ ե_____ Ն_ չ__ կ____ ճ______ գ___ Ն- ճ-տ-պ-հ ե-ա-վ- Ն- չ-ր կ-ր-ղ ճ-տ-պ-հ գ-լ- ------------------------------------------- Նա ճշտապահ եկա՞վ: Նա չէր կարող ճշտապահ գալ: 0
Pe-k’--r --h--h-i--k----’----r P____ e_ b________ k__________ P-t-’ e- b-h-s-k-n k-n-h-y-i-r ------------------------------ Petk’ er bzhishkin kanch’yei՞r
Megtalálta az utat? Nem tudta megtalálni az utat. Ն- ճ-ն-պ-րհ--գ-ա--: Նա---- --րո- ճ-նա-ա-հը--տ--լ: Ն_ ճ________ գ_____ Ն_ չ__ կ____ ճ________ գ_____ Ն- ճ-ն-պ-ր-ը գ-ա-վ- Ն- չ-ր կ-ր-ղ ճ-ն-պ-ր-ը գ-ն-լ- ------------------------------------------------- Նա ճանապարհը գտա՞վ: Նա չէր կարող ճանապարհը գտնել: 0
Pe-k--er-b---s-k-n --nc-’-ei-r P____ e_ b________ k__________ P-t-’ e- b-h-s-k-n k-n-h-y-i-r ------------------------------ Petk’ er bzhishkin kanch’yei՞r
Megértett téged? Nem tudott megérteni. Նա-ք-----սկա-ա-վ- Նա--էր կ-րող ի-ձ -ասկա-ալ: Ն_ ք__ հ_________ Ն_ չ__ կ____ ի__ հ________ Ն- ք-զ հ-ս-ա-ա-վ- Ն- չ-ր կ-ր-ղ ի-ձ հ-ս-ա-ա-: -------------------------------------------- Նա քեզ հասկացա՞վ: Նա չէր կարող ինձ հասկանալ: 0
Petk’ e---os-i-anut’-a-- k----’y--՞r P____ e_ v______________ k__________ P-t-’ e- v-s-i-a-u-’-a-y k-n-h-y-i-r ------------------------------------ Petk’ er vostikanut’yany kanch’yei՞r
Miért nem tudtál pontosan jönni? Ինչու----ս---րողա--լ----ան-կ-ն--ա-: Ի_____ չ__ կ________ ժ________ գ___ Ի-չ-ւ- չ-ս կ-ր-ղ-ց-լ ժ-մ-ն-կ-ն գ-լ- ----------------------------------- Ինչու՞ չես կարողացել ժամանակին գալ: 0
Petk--er ---t-ka--t-y-n--k-----yei՞r P____ e_ v______________ k__________ P-t-’ e- v-s-i-a-u-’-a-y k-n-h-y-i-r ------------------------------------ Petk’ er vostikanut’yany kanch’yei՞r
Miért nem tudtad megtalálni az utat? Ինչո---չ-- կա----ցել --ն-պ-ր-ը գ--ել: Ի_____ չ__ կ________ ճ________ գ_____ Ի-չ-ւ- չ-ս կ-ր-ղ-ց-լ ճ-ն-պ-ր-ը գ-ն-լ- ------------------------------------- Ինչու՞ չես կարողացել ճանապարհը գտնել: 0
P---’ -r----tik----’-any --nc--y-i՞r P____ e_ v______________ k__________ P-t-’ e- v-s-i-a-u-’-a-y k-n-h-y-i-r ------------------------------------ Petk’ er vostikanut’yany kanch’yei՞r
Miért nem tudtad őt megérteni? Ին--ւ՞--ե--կ-րո-աց-լ ն--ն -աս----լ: Ի_____ չ__ կ________ ն___ հ________ Ի-չ-ւ- չ-ս կ-ր-ղ-ց-լ ն-ա- հ-ս-ա-ա-: ----------------------------------- Ինչու՞ չես կարողացել նրան հասկանալ: 0
H---a-ho-a-amary --e-k’ -- k---h’--r-aj--n-i H_______________ u_____ M_ k_____ a____ u___ H-r-a-h-s-h-m-r- u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- -------------------------------------------- Herrakhosahamary une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Nem tudtam pontosan jönni, mert nem jött busz. Ես --մ --րո--ցե- ժա-ա--կ-ն-գալ- ո--վ--տ--ավ-ու-ու--չկա-: Ե_ չ__ կ________ ժ________ գ___ ո_______ ա________ չ____ Ե- չ-մ կ-ր-ղ-ց-լ ժ-մ-ն-կ-ն գ-լ- ո-ո-հ-տ- ա-տ-ւ-ո-ս չ-ա-: -------------------------------------------------------- Ես չեմ կարողացել ժամանակին գալ, որովհետև ավտուբուս չկար: 0
H----kh---h---r- un--k---- -’-ch’-a-r-- --ei H_______________ u_____ M_ k_____ a____ u___ H-r-a-h-s-h-m-r- u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- -------------------------------------------- Herrakhosahamary une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Nem tudtam megtalálni az utat, mert nem volt várostérképem. Ե- չ-մ-կարող---- ճանա-ա--- գտ-ել,-որ-վհե-և-քաղ--ի---ր--զ չ-ւն--: Ե_ չ__ կ________ ճ________ գ_____ ո_______ ք_____ ք_____ չ______ Ե- չ-մ կ-ր-ղ-ց-լ ճ-ն-պ-ր-ը գ-ն-լ- ո-ո-հ-տ- ք-ղ-ք- ք-ր-ե- չ-ւ-ե-: ---------------------------------------------------------------- Ես չեմ կարողացել ճանապարհը գտնել, որովհետև քաղաքի քարտեզ չունեի: 0
Herra---saha-a-- un--k’ -i-k’------r-aj un-i H_______________ u_____ M_ k_____ a____ u___ H-r-a-h-s-h-m-r- u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- -------------------------------------------- Herrakhosahamary une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Nem tudtam megérteni, mert olyan hangos volt a zene. Ես ն-ա- չ-մ-կ-րո---աս---ալ,-ո-----------ժ--ո-թյունը--ա--բա-ձր-է-: Ե_ ն___ չ__ կ____ հ________ ո_______ ե_____________ շ__ բ____ է__ Ե- ն-ա- չ-մ կ-ր-ղ հ-ս-ա-ա-, ո-ո-հ-տ- ե-ա-շ-ո-թ-ո-ն- շ-տ բ-ր-ր է-: ----------------------------------------------------------------- Ես նրան չեմ կարող հասկանալ, որովհետև երաժշտությունը շատ բարձր էր: 0
H----’-en -ne-k- -- k-i--- ar--j unei H________ u_____ M_ k_____ a____ u___ H-s-s-y-n u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- ------------------------------------- Hasts’yen une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Muszáj volt egy taxit hívnom. Ես-պե-ք - -ա-ս- -երցնեի: Ե_ պ___ է տ____ վ_______ Ե- պ-տ- է տ-ք-ի վ-ր-ն-ի- ------------------------ Ես պետք է տաքսի վերցնեի: 0
Has--’--n -ne՞-’-M--k’-c-- ar--- u-ei H________ u_____ M_ k_____ a____ u___ H-s-s-y-n u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- ------------------------------------- Hasts’yen une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Muszáj volt egy várostérképet vásárolnom. Ես-պետ- է ք--աքի-քա-տե-----ի: Ե_ պ___ է ք_____ ք_____ գ____ Ե- պ-տ- է ք-ղ-ք- ք-ր-ե- գ-ե-: ----------------------------- Ես պետք է քաղաքի քարտեզ գնեի: 0
Hast-’y-n-un-՞k---- -’i-h’-----j----i H________ u_____ M_ k_____ a____ u___ H-s-s-y-n u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- ------------------------------------- Hasts’yen une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei
Ki kellett kapcsolnom a rádiót. Ես---տք---ռ-դի-- ա-ջ----: Ե_ պ___ է ռ_____ ա_______ Ե- պ-տ- է ռ-դ-ո- ա-ջ-տ-ի- ------------------------- Ես պետք է ռադիոն անջատեի: 0
K-a--ak’i k----e-y---e՞-- -i k’i-h- a-ra- -nei K________ k_______ u_____ M_ k_____ a____ u___ K-a-h-k-i k-a-t-z- u-e-k- M- k-i-h- a-r-j u-e- ---------------------------------------------- K’aghak’i k’artezy une՞k’ Mi k’ich’ arraj unei

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + örmény (1-100) MP3 örmény (1-100)

Nyelveket legjobban külföldön lehet megtanulni!

A felnőttek már nem tanulnak meg egy nyelvet olyan könnyen mint a gyerekek. Az agyuk teljesen kifejlődött. Ezért nem tud már olyan könnyen új hálózatokat létrehozni. De felnőttként is lehetséges egy nyelvnek az kiváló elsajátítása! Ennek érdekében abba az országba kell utazni, ahol beszélik a nyelvet. Külföldön sokkal hatékonyabban lehet megtanulni egy idegen nyelvet. Ezt mindenki tudja, aki már volt külföldön nyelvet tanulni. A természetes környezetben sokkal gyorsabban tanulja meg az ember a nyelvet. Egy új kutatás egy érdekes eredményre jutott. Kiderítette, hogy egy új nyelvet külföldön máshogyan tanul meg az ember! Az agyunk az idegen nyelvet úgy képes feldolgozni mint az anyanyelvet. Kutatók már régóta úgy gondolják, hogy többféle tanulási folyamat létezik. Egy kísérlet során ez most beigazolódni látszik. Tesztalanyok egy csoportjának egy kitalált nyelvet kellett megtanulniuk. A csoport egy része hagyományos tanórákon vett részt. A csoport másik része egy színlelt külföldi helyzetben tanult. Ezeknek a tesztalanyoknak egy idegen környezetben kellett feltalálniuk magukat. Mindenki, akivel kapcsolatba kerültek, az idegen nyelvet beszélte. A csoport ezen tagjai tehát nem hagyományos diákok voltak. Egy ismeretlen közösség tagjai voltak. Így rá voltak kényszerítve, hogy gyorsan eligazodjanak az új nyelven. Egy idő után a csoportokat tesztelték. Mindkét csoport tagjai ugyanolyan jó eredményeket értek el. Az agyuk azonban az új nyelvet különféle képen dolgozta fel! Azok, akik ‘külföldön’ tanultak, feltűnő agyi aktivitást mutattak. Az agyuk az idegen nyelvtant úgy dolgozta fel mint az saját anyanyelvüket. Ugyanazokat a folyamatokat lehetett felismerni, mint az anyanyelvűknél. A nyaralás nyelvtanulási szándékkal a legszebb és a leghatásosabb formája a tanulásnak!