Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ar ‫صيغة الماضي 3‬

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

‫83 [ثلاثة وثمانون]‬

83 [thlathat wathamanun]

‫صيغة الماضي 3‬

ṣīghat al-māḍī 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar arab Lejátszás Több
telefonálni ي-اتف. ي_____ ي-ا-ف- ------ يهاتف. 0
yuhātif y______ y-h-t-f ------- yuhātif
Telefonáltam. لق--أ-ري---كا-م- -ا-ف-ة. ل__ أ____ م_____ ه______ ل-د أ-ر-ت م-ا-م- ه-ت-ي-. ------------------------ لقد أجريت مكالمة هاتفية. 0
l-qad ---a-t- --k-l---h-hā-i-i-yah. l____ a______ m________ h__________ l-q-d a-r-y-u m-k-l-m-h h-t-f-y-a-. ----------------------------------- laqad ajraytu mukālamah hātifiyyah.
Az egész időben telefonáltam. ك-ت -ل- -ل-ا---طو-- -لوق-. ك__ ع__ ا_____ ط___ ا_____ ك-ت ع-ى ا-ه-ت- ط-ا- ا-و-ت- -------------------------- كنت على الهاتف طوال الوقت. 0
ku-tu -a---al-h-tif----a -l-w--t. k____ ‘___ a_______ ṭ___ a_______ k-n-u ‘-l- a---ā-i- ṭ-l- a---a-t- --------------------------------- kuntu ‘alā al-hātif ṭūla al-waqt.
kérdezni يسأ-. ي____ ي-أ-. ----- يسأل. 0
y----l y_____ y-s-a- ------ yas’al
Kérdeztem. ‫قد-س-ل-. ‫__ س____ ‫-د س-ل-. --------- ‫قد سألت. 0
qad--a--l-. q__ s______ q-d s-’-l-. ----------- qad sa’alt.
Mindig kérdeztem. ‫----د----ً أ--ل. ‫___ د____ أ____ ‫-ن- د-ئ-ا- أ-أ-. ----------------- ‫كنت دائماً أسأل. 0
ku--u-dā----n-a-’-l. k____ d______ a_____ k-n-u d-’-m-n a-’-l- -------------------- kuntu dā’iman as’al.
mesélni يح-ي-/--خبر / يروي. ي___ / ي___ / ي____ ي-ك- / ي-ب- / ي-و-. ------------------- يحكي / يخبر / يروي. 0
yaḥ-- / yuk--ir---ya--ī y____ / y______ / y____ y-ḥ-ī / y-k-b-r / y-r-ī ----------------------- yaḥkī / yukhbir / yarwī
Meséltem. ل-د -لت. ل__ ق___ ل-د ق-ت- -------- لقد قلت. 0
la--d---lt-. l____ q_____ l-q-d q-l-a- ------------ laqad qulta.
Az egész történetet elmeséltem. ل---أ-ب-----ق-ة ك-م--. ل__ أ____ ا____ ك_____ ل-د أ-ب-ت ا-ق-ة ك-م-ة- ---------------------- لقد أخبرت القصة كاملة. 0
l---d a--b---a-al----ṣah -ām----. l____ a_______ a________ k_______ l-q-d a-h-a-t- a---i-ṣ-h k-m-l-h- --------------------------------- laqad akhbarta al-qiṣṣah kāmilah.
tanulni ي--لم---يذ-كر /-ي---. ي____ / ي____ / ي____ ي-ع-م / ي-ا-ر / ي-ر-. --------------------- يتعلم / يذاكر / يدرس. 0
ya-a‘--l-- /-yudhā----/--adrus y_________ / y_______ / y_____ y-t-‘-l-a- / y-d-ā-i- / y-d-u- ------------------------------ yata‘allam / yudhākir / yadrus
Tanultam. أ---در-ت أ__ د___ أ-ا د-س- -------- أنا درست 0
ana -ara---. a__ d_______ a-a d-r-s-u- ------------ ana darastu.
Egész este tanultam. ‫لقد-درس--ط-ل- -لم-اء. ‫___ د___ ط___ ا______ ‫-ق- د-س- ط-ل- ا-م-ا-. ---------------------- ‫لقد درست طيلة المساء. 0
l--ad d-ra-tu ṭū---l--asā-. l____ d______ ṭ__ a________ l-q-d d-r-s-u ṭ-l a---a-ā-. --------------------------- laqad darastu ṭūl al-masā’.
dolgozni عمل ع__ ع-ل --- عمل 0
y---al y_____ y-‘-a- ------ ya‘mal
Dolgoztam. ل-- -مل-. ل__ ع____ ل-د ع-ل-. --------- لقد عملت. 0
l---- -am----. l____ ‘_______ l-q-d ‘-m-l-u- -------------- laqad ‘amiltu.
Egész nap dolgoztam. لقد---لت -و-ل--ليو-. ل__ ع___ ط___ ا_____ ل-د ع-ل- ط-ا- ا-ي-م- -------------------- لقد عملت طوال اليوم. 0
laqad--am-l-u--ū-- -l-y-wm. l____ ‘______ ṭ___ a_______ l-q-d ‘-m-l-u ṭ-l- a---a-m- --------------------------- laqad ‘amiltu ṭūla al-yawm.
enni ي-كل ي___ ي-ك- ---- يأكل 0
ya-k-l y_____ y-’-u- ------ ya’kul
Ettem. لقد---لت. ل__ أ____ ل-د أ-ل-. --------- لقد أكلت. 0
laq----k---u. l____ a______ l-q-d a-a-t-. ------------- laqad akaltu.
Az összes ételt megettem. لقد--ك-ت -ل ال--ام. ل__ أ___ ك_ ا______ ل-د أ-ل- ك- ا-ط-ا-. ------------------- لقد أكلت كل الطعام. 0
l-----ak-lt- -ul----ṭ-‘ā-. l____ a_____ k__ a________ l-q-d a-a-t- k-l a---a-ā-. -------------------------- laqad akaltu kul al-ṭa‘ām.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…