Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   de Vergangenheit 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [dreiundachtzig]

Vergangenheit 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar német Lejátszás Több
telefonálni t--efon---en t___________ t-l-f-n-e-e- ------------ telefonieren 0
Telefonáltam. I-h h-be-t-------e-t. I__ h___ t___________ I-h h-b- t-l-f-n-e-t- --------------------- Ich habe telefoniert. 0
Az egész időben telefonáltam. I---ha----ie--a-z---ei----lefo-i-r-. I__ h___ d__ g____ Z___ t___________ I-h h-b- d-e g-n-e Z-i- t-l-f-n-e-t- ------------------------------------ Ich habe die ganze Zeit telefoniert. 0
kérdezni f----n f_____ f-a-e- ------ fragen 0
Kérdeztem. Ic- -a-e g-fragt. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-f-a-t- ----------------- Ich habe gefragt. 0
Mindig kérdeztem. I---h----immer-g-fr-gt. I__ h___ i____ g_______ I-h h-b- i-m-r g-f-a-t- ----------------------- Ich habe immer gefragt. 0
mesélni erz-h-en e_______ e-z-h-e- -------- erzählen 0
Meséltem. Ich-ha-e-e-z--l-. I__ h___ e_______ I-h h-b- e-z-h-t- ----------------- Ich habe erzählt. 0
Az egész történetet elmeséltem. Ich --be-d-----nz- G-schic-t- -r-ä-l-. I__ h___ d__ g____ G_________ e_______ I-h h-b- d-e g-n-e G-s-h-c-t- e-z-h-t- -------------------------------------- Ich habe die ganze Geschichte erzählt. 0
tanulni ler-en l_____ l-r-e- ------ lernen 0
Tanultam. Ich---be -ele--t. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-l-r-t- ----------------- Ich habe gelernt. 0
Egész este tanultam. I-- --b- ----ga-------en--g-l--n-. I__ h___ d__ g_____ A____ g_______ I-h h-b- d-n g-n-e- A-e-d g-l-r-t- ---------------------------------- Ich habe den ganzen Abend gelernt. 0
dolgozni a--ei-en a_______ a-b-i-e- -------- arbeiten 0
Dolgoztam. Ich habe-g-a-b--te-. I__ h___ g__________ I-h h-b- g-a-b-i-e-. -------------------- Ich habe gearbeitet. 0
Egész nap dolgoztam. I-h-h--- d---g-n-en--a- --ar---t-t. I__ h___ d__ g_____ T__ g__________ I-h h-b- d-n g-n-e- T-g g-a-b-i-e-. ----------------------------------- Ich habe den ganzen Tag gearbeitet. 0
enni es-en e____ e-s-n ----- essen 0
Ettem. Ic----b- -ege-s-n. I__ h___ g________ I-h h-b- g-g-s-e-. ------------------ Ich habe gegessen. 0
Az összes ételt megettem. Ic- ---e-das ---z- Ess-n--e-e-sen. I__ h___ d__ g____ E____ g________ I-h h-b- d-s g-n-e E-s-n g-g-s-e-. ---------------------------------- Ich habe das ganze Essen gegessen. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…