Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   de Vergangenheit 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [dreiundachtzig]

Vergangenheit 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar német Lejátszás Több
telefonálni telefo-----n t___________ t-l-f-n-e-e- ------------ telefonieren 0
Telefonáltam. Ich --b---ele-o-i-r-. I__ h___ t___________ I-h h-b- t-l-f-n-e-t- --------------------- Ich habe telefoniert. 0
Az egész időben telefonáltam. Ich-h-be di------- Z-it--e-e-on-e--. I__ h___ d__ g____ Z___ t___________ I-h h-b- d-e g-n-e Z-i- t-l-f-n-e-t- ------------------------------------ Ich habe die ganze Zeit telefoniert. 0
kérdezni f-ag-n f_____ f-a-e- ------ fragen 0
Kérdeztem. I----ab- gef-a-t. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-f-a-t- ----------------- Ich habe gefragt. 0
Mindig kérdeztem. I-- h--e-i---- -e-ragt. I__ h___ i____ g_______ I-h h-b- i-m-r g-f-a-t- ----------------------- Ich habe immer gefragt. 0
mesélni er----en e_______ e-z-h-e- -------- erzählen 0
Meséltem. I-- hab--e---h--. I__ h___ e_______ I-h h-b- e-z-h-t- ----------------- Ich habe erzählt. 0
Az egész történetet elmeséltem. I-- ha------ -anze-G----ic-te--r---lt. I__ h___ d__ g____ G_________ e_______ I-h h-b- d-e g-n-e G-s-h-c-t- e-z-h-t- -------------------------------------- Ich habe die ganze Geschichte erzählt. 0
tanulni l--nen l_____ l-r-e- ------ lernen 0
Tanultam. I-h--ab-----e-nt. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-l-r-t- ----------------- Ich habe gelernt. 0
Egész este tanultam. I-h -a-e-den ganze- --en- g---rnt. I__ h___ d__ g_____ A____ g_______ I-h h-b- d-n g-n-e- A-e-d g-l-r-t- ---------------------------------- Ich habe den ganzen Abend gelernt. 0
dolgozni a--ei--n a_______ a-b-i-e- -------- arbeiten 0
Dolgoztam. Ich --be --a-----et. I__ h___ g__________ I-h h-b- g-a-b-i-e-. -------------------- Ich habe gearbeitet. 0
Egész nap dolgoztam. I-- ---e-de- --n----T---g-arbe-te-. I__ h___ d__ g_____ T__ g__________ I-h h-b- d-n g-n-e- T-g g-a-b-i-e-. ----------------------------------- Ich habe den ganzen Tag gearbeitet. 0
enni e-s-n e____ e-s-n ----- essen 0
Ettem. Ic- --b- g-----en. I__ h___ g________ I-h h-b- g-g-s-e-. ------------------ Ich habe gegessen. 0
Az összes ételt megettem. I-h ---- d-s ga-z- E--e----------. I__ h___ d__ g____ E____ g________ I-h h-b- d-s g-n-e E-s-n g-g-s-e-. ---------------------------------- Ich habe das ganze Essen gegessen. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…