Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   eo Is-tempo 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [okdek tri]

Is-tempo 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
telefonálni te-efoni t_______ t-l-f-n- -------- telefoni 0
Telefonáltam. M--te--fo---. M_ t_________ M- t-l-f-n-s- ------------- Mi telefonis. 0
Az egész időben telefonáltam. Mi-t-l--onis -a --t-n-te--o-. M_ t________ l_ t____ t______ M- t-l-f-n-s l- t-t-n t-m-o-. ----------------------------- Mi telefonis la tutan tempon. 0
kérdezni dem--di d______ d-m-n-i ------- demandi 0
Kérdeztem. Mi dem-ndis. M_ d________ M- d-m-n-i-. ------------ Mi demandis. 0
Mindig kérdeztem. M--ĉi---d---ndi-. M_ ĉ___ d________ M- ĉ-a- d-m-n-i-. ----------------- Mi ĉiam demandis. 0
mesélni r-ko-ti r______ r-k-n-i ------- rakonti 0
Meséltem. M- rak-n--s. M_ r________ M- r-k-n-i-. ------------ Mi rakontis. 0
Az egész történetet elmeséltem. Mi r-----i- la t-t-n-hist-r---. M_ r_______ l_ t____ h_________ M- r-k-n-i- l- t-t-n h-s-o-i-n- ------------------------------- Mi rakontis la tutan historion. 0
tanulni s---i s____ s-u-i ----- studi 0
Tanultam. M- -tud-s. M_ s______ M- s-u-i-. ---------- Mi studis. 0
Egész este tanultam. Mi s-udis -a-t-t-n vespe---. M_ s_____ l_ t____ v________ M- s-u-i- l- t-t-n v-s-e-o-. ---------------------------- Mi studis la tutan vesperon. 0
dolgozni la---i l_____ l-b-r- ------ labori 0
Dolgoztam. M--lab-r--. M_ l_______ M- l-b-r-s- ----------- Mi laboris. 0
Egész nap dolgoztam. Mi---bo-is l---u--n--a-on. M_ l______ l_ t____ t_____ M- l-b-r-s l- t-t-n t-g-n- -------------------------- Mi laboris la tutan tagon. 0
enni m-nĝi m____ m-n-i ----- manĝi 0
Ettem. Mi--an---. M_ m______ M- m-n-i-. ---------- Mi manĝis. 0
Az összes ételt megettem. M- manĝi--l---uta- m--ĝ-n. M_ m_____ l_ t____ m______ M- m-n-i- l- t-t-n m-n-o-. -------------------------- Mi manĝis la tutan manĝon. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…