Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mr भूतकाळ ३

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

८३ [त्र्याऐंशी]

83 [Tryā'ainśī]

भूतकाळ ३

bhūtakāḷa 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar maráthi Lejátszás Több
telefonálni ट-ल-फ-- कर-े टे___ क__ ट-ल-फ-न क-ण- ------------ टेलिफोन करणे 0
b-ū--k--a-3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Telefonáltam. मी-ट-लिफो- --ल-. मी टे___ के__ म- ट-ल-फ-न क-ल-. ---------------- मी टेलिफोन केला. 0
bhūtakāḷa 3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Az egész időben telefonáltam. म--संप------ेळ--े-िफ-नव--बो-त-ह----------े. मी सं___ वे_ टे_____ बो__ हो__ / हो__ म- स-प-र-ण व-ळ ट-ल-फ-न-र ब-ल- ह-त-. / ह-त-. ------------------------------------------- मी संपूर्ण वेळ टेलिफोनवर बोलत होतो. / होते. 0
ṭēli--ō-- --r-ṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
kérdezni वि----े वि___ व-च-र-े ------- विचारणे 0
ṭēl--hōna---raṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Kérdeztem. म--व-च-र-े. मी वि____ म- व-च-र-े- ----------- मी विचारले. 0
ṭēli----a -araṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Mindig kérdeztem. मी -ेह-म-- -िच-र- -लो. मी ने___ वि___ आ__ म- न-ह-म-च व-च-र- आ-ो- ---------------------- मी नेहेमीच विचारत आलो. 0
mī ṭē--p-ōn--k---. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
mesélni निव-द- -रणे नि___ क__ न-व-द- क-ण- ----------- निवेदन करणे 0
mī---l---ōn---ē--. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Meséltem. मी निव-द--के-े. मी नि___ के__ म- न-व-द- क-ल-. --------------- मी निवेदन केले. 0
m- ṭ-l-p-ōna kēlā. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Az egész történetet elmeséltem. मी पूर्ण--ह--ी-न-व--न --ल-. मी पू__ क__ नि___ के__ म- प-र-ण क-ा-ी न-व-द- क-ल-. --------------------------- मी पूर्ण कहाणी निवेदन केली. 0
M---am-ū-ṇ- v-ḷ- -ēl------var--bōl--- h--ō- --Hōtē. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
tanulni श-कण- ---भ्-ा- -रणे शि__ / अ___ क__ श-क-े / अ-्-ा- क-ण- ------------------- शिकणे / अभ्यास करणे 0
M- ---p--ṇa-vē-a--ē-i-----va-----l-ta ---ō- - H---. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Tanultam. मी---कल-----श-कलो. मी शि___ / शि___ म- श-क-े- / श-क-ो- ------------------ मी शिकले. / शिकलो. 0
M--s-m--rṇa-v--a-ṭ-l----na--ra --la-a ---ō----Hō--. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Egész este tanultam. मी-स---र-ण ---्य-क-ळ-र अभ्--स ---ा. मी सं___ सं______ अ___ के__ म- स-प-र-ण स-ध-य-क-ळ-र अ-्-ा- क-ल-. ----------------------------------- मी संपूर्ण संध्याकाळभर अभ्यास केला. 0
V-c---ṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
dolgozni क---क-णे का_ क__ क-म क-ण- -------- काम करणे 0
V---ra-ē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Dolgoztam. म--का--क---. मी का_ के__ म- क-म क-ल-. ------------ मी काम केले. 0
V-c-raṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Egész nap dolgoztam. म--पूर्ण-दिव- क---क-ले. मी पू__ दि__ का_ के__ म- प-र-ण द-व- क-म क-ल-. ----------------------- मी पूर्ण दिवस काम केले. 0
mī -ic-ralē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
enni जे-णे जे__ ज-व-े ----- जेवणे 0
m- -i--r--ē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Ettem. म- जेव--.-/ --व--. मी जे___ / जे___ म- ज-व-ो- / ज-व-े- ------------------ मी जेवलो. / जेवले. 0
mī vic-r--ē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Az összes ételt megettem. मी सर----े---जे-----/--ेव-े. मी स__ जे__ जे___ / जे___ म- स-्- ज-व- ज-व-ो- / ज-व-े- ---------------------------- मी सर्व जेवण जेवलो. / जेवले. 0
M---ēh-mīc--v-cā-a-a-ālō. M_ n_______ v_______ ā___ M- n-h-m-c- v-c-r-t- ā-ō- ------------------------- Mī nēhēmīca vicārata ālō.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + maráthi (1-100) MP3 maráthi (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…