Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   no Fortid 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [åttitre]

Fortid 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar norvég Lejátszás Több
telefonálni rin-e r____ r-n-e ----- ringe 0
Telefonáltam. J-g-har rin-t. J__ h__ r_____ J-g h-r r-n-t- -------------- Jeg har ringt. 0
Az egész időben telefonáltam. J-g --r--i-gt-he-e --d--. J__ h__ r____ h___ t_____ J-g h-r r-n-t h-l- t-d-n- ------------------------- Jeg har ringt hele tiden. 0
kérdezni spø-re s_____ s-ø-r- ------ spørre 0
Kérdeztem. Je----r s--r-. J__ h__ s_____ J-g h-r s-u-t- -------------- Jeg har spurt. 0
Mindig kérdeztem. Je----- -----d--p-r-. J__ h__ a_____ s_____ J-g h-r a-l-i- s-u-t- --------------------- Jeg har alltid spurt. 0
mesélni for---le f_______ f-r-e-l- -------- fortelle 0
Meséltem. J-g ha--f-r---t---t. J__ h__ f______ d___ J-g h-r f-r-a-t d-t- -------------------- Jeg har fortalt det. 0
Az egész történetet elmeséltem. J-g--a- -or-----h-l----storie-. J__ h__ f______ h___ h_________ J-g h-r f-r-a-t h-l- h-s-o-i-n- ------------------------------- Jeg har fortalt hele historien. 0
tanulni læ-- ----se l___ / l___ l-r- / l-s- ----------- lære / lese 0
Tanultam. Je----r l------les-. J__ h__ l___ / l____ J-g h-r l-r- / l-s-. -------------------- Jeg har lært / lest. 0
Egész este tanultam. Je--h-r--ær--/ -e---h-le----lde-. J__ h__ l___ / l___ h___ k_______ J-g h-r l-r- / l-s- h-l- k-e-d-n- --------------------------------- Jeg har lært / lest hele kvelden. 0
dolgozni j-b-e j____ j-b-e ----- jobbe 0
Dolgoztam. J---ha--jo-b--. J__ h__ j______ J-g h-r j-b-e-. --------------- Jeg har jobbet. 0
Egész nap dolgoztam. Je- -a--j-bb---h-l- d---n. J__ h__ j_____ h___ d_____ J-g h-r j-b-e- h-l- d-g-n- -------------------------- Jeg har jobbet hele dagen. 0
enni s-i-e s____ s-i-e ----- spise 0
Ettem. Jeg-har -pist. J__ h__ s_____ J-g h-r s-i-t- -------------- Jeg har spist. 0
Az összes ételt megettem. Je- har --ist-opp. J__ h__ s____ o___ J-g h-r s-i-t o-p- ------------------ Jeg har spist opp. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…