Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   pa ਭੂਤਕਾਲ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ਤਰਿਆਸੀ]

83 [Tari'āsī]

ਭੂਤਕਾਲ 3

bhūtakāla 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar pandzsábi Lejátszás Több
telefonálni ਟ----ੋਨ-ਕ--ਾ ਟੈ___ ਕ__ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਨ- ------------ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕਰਨਾ 0
bh--a-āl--3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāla 3
Telefonáltam. ਮ-- ਟ-ਲੀਫ-- --ਤ---ੈ। ਮੈਂ ਟੈ___ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। -------------------- ਮੈਂ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
bh-t--āl--3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāla 3
Az egész időben telefonáltam. ਮੈ- ਬਾ- --ਬ-- --ਲੀ--ਨ ਕੀਤਾ---। ਮੈਂ ਬਾ_ – ਬਾ_ ਟੈ___ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
ṭa-l-p---a--a---ā ṭ_________ k_____ ṭ-i-ī-h-n- k-r-n- ----------------- ṭailīphōna karanā
kérdezni ਪ---ਣਾ ਪੁੱ__ ਪ-ੱ-ਣ- ------ ਪੁੱਛਣਾ 0
ṭa-līph-na-k--anā ṭ_________ k_____ ṭ-i-ī-h-n- k-r-n- ----------------- ṭailīphōna karanā
Kérdeztem. ਮ-- -----ਆ -ੈ। ਮੈਂ ਪੁੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
ṭ--l--hō-a-k---nā ṭ_________ k_____ ṭ-i-ī-h-n- k-r-n- ----------------- ṭailīphōna karanā
Mindig kérdeztem. ਮੈ- ਬ-ਰ –--ਾਰ---ੱ-ਿ--ਹੈ। ਮੈਂ ਬਾ_ – ਬਾ_ ਪੁੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
m--- -ail---ō-- ---ā ---. m___ ṭ_________ k___ h___ m-i- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------- maiṁ ṭailīphōna kītā hai.
mesélni ਸ---ਉਣਾ ਸੁ___ ਸ-ਣ-ਉ-ਾ ------- ਸੁਣਾਉਣਾ 0
m-i- -a-lī-hōn--k--ā ---. m___ ṭ_________ k___ h___ m-i- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------- maiṁ ṭailīphōna kītā hai.
Meséltem. ਮੈਂ-ਸ---ਇ--ਹ-। ਮੈਂ ਸੁ___ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਣ-ਇ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸੁਣਾਇਆ ਹੈ। 0
ma-- -ai-ī-h----kī-- --i. m___ ṭ_________ k___ h___ m-i- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------- maiṁ ṭailīphōna kītā hai.
Az egész történetet elmeséltem. ਮੈ- -ੂਰੀ--ਹਾ----ੁਣ-ਈ -ੈ। ਮੈਂ ਪੂ_ ਕ__ ਸੁ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਕ-ਾ-ੀ ਸ-ਣ-ਈ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਪੂਰੀ ਕਹਾਣੀ ਸੁਣਾਈ ਹੈ। 0
Ma-ṁ -ār--–--ā-- ṭ-i-ī-hō-a --t--ha-. M___ b___ – b___ ṭ_________ k___ h___ M-i- b-r- – b-r- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------------------- Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai.
tanulni ਸ-ੱਖ-ਾ ਸਿੱ__ ਸ-ੱ-ਣ- ------ ਸਿੱਖਣਾ 0
Mai--bāra ---ā-----il--hōna -ī-- h--. M___ b___ – b___ ṭ_________ k___ h___ M-i- b-r- – b-r- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------------------- Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai.
Tanultam. ਮੈ--ਸ--ਖਿ- ਹੈ। ਮੈਂ ਸਿੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
Ma-----r- –-bār- ṭa--īp-ōn- kī---h-i. M___ b___ – b___ ṭ_________ k___ h___ M-i- b-r- – b-r- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------------------- Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai.
Egész este tanultam. ਮ-- -ਾਰ- --ਮ ਸ---ਿਆ--ੈ। ਮੈਂ ਸਾ_ ਸ਼ਾ_ ਸਿੱ__ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਸ਼-ਮ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। ----------------------- ਮੈਂ ਸਾਰੀ ਸ਼ਾਮ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
Puc---ā P______ P-c-a-ā ------- Puchaṇā
dolgozni ਕ-- ---ਾ ਕੰ_ ਕ__ ਕ-ਮ ਕ-ਨ- -------- ਕੰਮ ਕਰਨਾ 0
Puc-aṇā P______ P-c-a-ā ------- Puchaṇā
Dolgoztam. ਮ-- --ਮ ਕ-ਤ- -ੈ। ਮੈਂ ਕੰ_ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ---------------- ਮੈਂ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
P-ch-ṇā P______ P-c-a-ā ------- Puchaṇā
Egész nap dolgoztam. ਮੈ- --ਰ--ਦਿਨ --ਮ ਕ-ਤ--ਹੈ। ਮੈਂ ਪੂ_ ਦਿ_ ਕੰ_ ਕੀ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਦ-ਨ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------- ਮੈਂ ਪੂਰਾ ਦਿਨ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
m----p-ch-'ā-h--. m___ p______ h___ m-i- p-c-i-ā h-i- ----------------- maiṁ puchi'ā hai.
enni ਖਾਣਾ ਖਾ_ ਖ-ਣ- ---- ਖਾਣਾ 0
M-iṁ-bār- –--ā-- ---hi'---ai. M___ b___ – b___ p______ h___ M-i- b-r- – b-r- p-c-i-ā h-i- ----------------------------- Maiṁ bāra – bāra puchi'ā hai.
Ettem. ਮੈਂ--ਾ-ਾ--ੈ। ਮੈਂ ਖਾ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਖ-ਧ- ਹ-। ------------ ਮੈਂ ਖਾਧਾ ਹੈ। 0
S-ṇ---ṇā S_______ S-ṇ-'-ṇ- -------- Suṇā'uṇā
Az összes ételt megettem. ਮ-ਂ----ਾ----ਨ--ਾ--ਿ- --। ਮੈਂ ਸਾ_ ਭੋ__ ਖਾ ਲਿ_ ਹੈ_ ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਭ-ਜ- ਖ- ਲ-ਆ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਸਾਰਾ ਭੋਜਨ ਖਾ ਲਿਆ ਹੈ। 0
ma-- -uṇā'-'ā--a-. m___ s_______ h___ m-i- s-ṇ-'-'- h-i- ------------------ maiṁ suṇā'i'ā hai.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + pandzsábi (1-100) MP3 pandzsábi (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…