Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   sl Preteklost 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [triinosemdeset]

Preteklost 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
telefonálni te-efon-ra-i (p--o-arj-ti s- po-t-le-o--) t___________ (___________ s_ p_ t________ t-l-f-n-r-t- (-o-o-a-j-t- s- p- t-l-f-n-) ----------------------------------------- telefonirati (pogovarjati se po telefonu) 0
Telefonáltam. Tel-f--i-a--a)--em. T_____________ s___ T-l-f-n-r-l-a- s-m- ------------------- Telefoniral(a) sem. 0
Az egész időben telefonáltam. Ve--ča--se-------o--r--(a-. V__ č__ s__ t______________ V-s č-s s-m t-l-f-n-r-l-a-. --------------------------- Ves čas sem telefoniral(a). 0
kérdezni v---šati v_______ v-r-š-t- -------- vprašati 0
Kérdeztem. Vpr-š-l(a--se-. V_________ s___ V-r-š-l-a- s-m- --------------- Vprašal(a) sem. 0
Mindig kérdeztem. V-d-o sem-s---ševal---. V____ s__ s____________ V-d-o s-m s-r-š-v-l-a-. ----------------------- Vedno sem spraševal(a). 0
mesélni pove-ati p_______ p-v-d-t- -------- povedati 0
Meséltem. P--e-a-(a) s-m. P_________ s___ P-v-d-l-a- s-m- --------------- Povedal(a) sem. 0
Az egész történetet elmeséltem. Po-e---(-)-sem-cel------b-. P_________ s__ c___ z______ P-v-d-l-a- s-m c-l- z-o-b-. --------------------------- Povedal(a) sem celo zgodbo. 0
tanulni u--ti--e u____ s_ u-i-i s- -------- učiti se 0
Tanultam. Učil--) sem-s-. U______ s__ s__ U-i-(-) s-m s-. --------------- Učil(a) sem se. 0
Egész este tanultam. Uč--(-----m--e ve--ve-er. U______ s__ s_ v__ v_____ U-i-(-) s-m s- v-s v-č-r- ------------------------- Učil(a) sem se ves večer. 0
dolgozni d--ati d_____ d-l-t- ------ delati 0
Dolgoztam. D--a-(a- se-. D_______ s___ D-l-l-a- s-m- ------------- Delal(a) sem. 0
Egész nap dolgoztam. D-la---- -e- -es-d-n. D_______ s__ v__ d___ D-l-l-a- s-m v-s d-n- --------------------- Delal(a) sem ves dan. 0
enni j---i j____ j-s-i ----- jesti 0
Ettem. Jede- -j-d--) -em. J____ (______ s___ J-d-l (-e-l-) s-m- ------------------ Jedel (jedla) sem. 0
Az összes ételt megettem. Poj--el---o-ed--) s-----o -r-no. P______ (________ s__ v__ h_____ P-j-d-l (-o-e-l-) s-m v-o h-a-o- -------------------------------- Pojedel (pojedla) sem vso hrano. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…