Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   be Пытанні – прошлы час 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [восемдзесят шэсць]

86 [vosemdzesyat shests’]

Пытанні – прошлы час 2

Pytannі – proshly chas 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Я-і на--аб- -ыў --льш-у-? Я__ н_ т___ б__ г________ Я-і н- т-б- б-ў г-л-ш-у-? ------------------------- Які на табе быў гальштук? 0
Pyt--n--–--ros-l---ha- 2 P______ – p______ c___ 2 P-t-n-і – p-o-h-y c-a- 2 ------------------------ Pytannі – proshly chas 2
Melyik autót vetted meg? Які -ўт-м--і----ы-ку-іў? Я__ а_________ т_ к_____ Я-і а-т-м-б-л- т- к-п-ў- ------------------------ Які аўтамабіль ты купіў? 0
Pyt-nnі-–-pr-sh-y chas 2 P______ – p______ c___ 2 P-t-n-і – p-o-h-y c-a- 2 ------------------------ Pytannі – proshly chas 2
Melyik újságra fizettél elő? На -к-ю-г-з--у -ы --д-іс-ў-я? Н_ я___ г_____ т_ п__________ Н- я-у- г-з-т- т- п-д-і-а-с-? ----------------------------- На якую газету ты падпісаўся? 0
Yak- -a-t-b- by-----------? Y___ n_ t___ b__ g_________ Y-k- n- t-b- b-u g-l-s-t-k- --------------------------- Yakі na tabe byu gal’shtuk?
Kit látott? Ка---Вы-ў-ачы--? К___ В_ ў_______ К-г- В- ў-а-ы-і- ---------------- Каго Вы ўбачылі? 0
Y--і--a-t--e byu-g--’shtuk? Y___ n_ t___ b__ g_________ Y-k- n- t-b- b-u g-l-s-t-k- --------------------------- Yakі na tabe byu gal’shtuk?
Kivel találkozott? К--о--ы-с-с-рэ--? К___ В_ с________ К-г- В- с-с-р-л-? ----------------- Каго Вы сустрэлі? 0
Y-------tabe-b-u-----sh-uk? Y___ n_ t___ b__ g_________ Y-k- n- t-b- b-u g-l-s-t-k- --------------------------- Yakі na tabe byu gal’shtuk?
Kit ismert meg? Каг---ы--азналі? К___ В_ п_______ К-г- В- п-з-а-і- ---------------- Каго Вы пазналі? 0
Yak- -u-am-bі---ty-ku--u? Y___ a_________ t_ k_____ Y-k- a-t-m-b-l- t- k-p-u- ------------------------- Yakі autamabіl’ ty kupіu?
Mikor kelt fel? Кал- Вы-------? К___ В_ ў______ К-л- В- ў-т-л-? --------------- Калі Вы ўсталі? 0
Yakі -ut-m--і-’--y k-p-u? Y___ a_________ t_ k_____ Y-k- a-t-m-b-l- t- k-p-u- ------------------------- Yakі autamabіl’ ty kupіu?
Mikor kezdett neki? К----В---ач-лі? К___ В_ п______ К-л- В- п-ч-л-? --------------- Калі Вы пачалі? 0
Y--і -ut-m---l---y k--іu? Y___ a_________ t_ k_____ Y-k- a-t-m-b-l- t- k-p-u- ------------------------- Yakі autamabіl’ ty kupіu?
Mikor hagyta abba? Калі--- з---нч-лі? К___ В_ з_________ К-л- В- з-к-н-ы-і- ------------------ Калі Вы закончылі? 0
N--ya--yu -a-e-u-ty-pa-pіs-----? N_ y_____ g_____ t_ p___________ N- y-k-y- g-z-t- t- p-d-і-a-s-a- -------------------------------- Na yakuyu gazetu ty padpіsausya?
Miért ébredt fel? Ч------ пр-ч-у-іся? Ч___ В_ п__________ Ч-м- В- п-а-н-л-с-? ------------------- Чаму Вы прачнуліся? 0
N- ---u-- gaze-u --------s-us--? N_ y_____ g_____ t_ p___________ N- y-k-y- g-z-t- t- p-d-і-a-s-a- -------------------------------- Na yakuyu gazetu ty padpіsausya?
Miért lett tanár? Ч-м---ы -та-і наст--ні-а-? Ч___ В_ с____ н___________ Ч-м- В- с-а-і н-с-а-н-к-м- -------------------------- Чаму Вы сталі настаўнікам? 0
N- y----u----et- ty--ad-іs--s--? N_ y_____ g_____ t_ p___________ N- y-k-y- g-z-t- t- p-d-і-a-s-a- -------------------------------- Na yakuyu gazetu ty padpіsausya?
Miért hívott taxit? Ч------ ўзя-і -а--і? Ч___ В_ ў____ т_____ Ч-м- В- ў-я-і т-к-і- -------------------- Чаму Вы ўзялі таксі? 0
K--o--- u-ach-l-? K___ V_ u________ K-g- V- u-a-h-l-? ----------------- Kago Vy ubachylі?
Honnan jött? Адкуль В- прыйшл-? А_____ В_ п_______ А-к-л- В- п-ы-ш-і- ------------------ Адкуль Вы прыйшлі? 0
K-----y --a-hylі? K___ V_ u________ K-g- V- u-a-h-l-? ----------------- Kago Vy ubachylі?
Hova ment? К--ы-Вы -ай--і? К___ В_ п______ К-д- В- п-й-л-? --------------- Куды Вы пайшлі? 0
K----V--ubachy-і? K___ V_ u________ K-g- V- u-a-h-l-? ----------------- Kago Vy ubachylі?
Hol volt? Д---Вы-былі? Д__ В_ б____ Д-е В- б-л-? ------------ Дзе Вы былі? 0
K--o-V------r-l-? K___ V_ s________ K-g- V- s-s-r-l-? ----------------- Kago Vy sustrelі?
Kinek segítettél? Ка-у -ы ----мо-? К___ т_ д_______ К-м- т- д-п-м-г- ---------------- Каму ты дапамог? 0
K--- -----s-----? K___ V_ s________ K-g- V- s-s-r-l-? ----------------- Kago Vy sustrelі?
Kinek írtál? К----т-----і--ў? К___ т_ н_______ К-м- т- н-п-с-ў- ---------------- Каму ты напісаў? 0
K-go-V----s-r-lі? K___ V_ s________ K-g- V- s-s-r-l-? ----------------- Kago Vy sustrelі?
Kinek válaszoltál? К-му т--а---з--? К___ т_ а_______ К-м- т- а-к-з-ў- ---------------- Каму ты адказаў? 0
Ka-o V- pa-na-і? K___ V_ p_______ K-g- V- p-z-a-і- ---------------- Kago Vy paznalі?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…