Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   bg Въпроси – Минало време 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осемдесет и шест]

86 [osemdeset i shest]

Въпроси – Минало време 2

Vyprosi – Minalo vreme 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ти-----а ----овр-----нос--е? Т_ к____ в__________ н______ Т- к-к-а в-а-о-р-з-а н-с-ш-? ---------------------------- Ти каква вратовръзка носеше? 0
V--ro-i---Mi--l- vr--e 2 V______ – M_____ v____ 2 V-p-o-i – M-n-l- v-e-e 2 ------------------------ Vyprosi – Minalo vreme 2
Melyik autót vetted meg? Ти к---- к-ла-с------? Т_ к____ к___ с_ к____ Т- к-к-а к-л- с- к-п-? ---------------------- Ти каква кола си купи? 0
Vy-r--i-- Mi-al- v--m--2 V______ – M_____ v____ 2 V-p-o-i – M-n-l- v-e-e 2 ------------------------ Vyprosi – Minalo vreme 2
Melyik újságra fizettél elő? Ти з----к-в -----ик -е --он---? Т_ з_ к____ в______ с_ а_______ Т- з- к-к-в в-с-н-к с- а-о-и-а- ------------------------------- Ти за какъв вестник се абонира? 0
Ti---k-a------vr--k--no-----? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kit látott? Ког-----я-т-? К___ в_______ К-г- в-д-х-е- ------------- Кого видяхте? 0
T- k-----v-a--vr-z-a -----h-? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kivel találkozott? К-го-срещна-т-? К___ с_________ К-г- с-е-н-х-е- --------------- Кого срещнахте? 0
T- --k---vra----yzka-n--eshe? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kit ismert meg? К----ра-по-нахте? К___ р___________ К-г- р-з-о-н-х-е- ----------------- Кого разпознахте? 0
Ti---kva k-l--si-----? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor kelt fel? К-га--т-нахт-? К___ с________ К-г- с-а-а-т-? -------------- Кога станахте? 0
T- ka-va k--- -i-----? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor kezdett neki? Ко-----по-н--т-? К___ з__________ К-г- з-п-ч-а-т-? ---------------- Кога започнахте? 0
Ti k-kv- -ola -i ku-i? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor hagyta abba? Ког- -върши---? К___ с_________ К-г- с-ъ-ш-х-е- --------------- Кога свършихте? 0
T---a--aky--ves------e---o--r-? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért ébredt fel? Защо--е -ъб-д-хте? З___ с_ с_________ З-щ- с- с-б-д-х-е- ------------------ Защо се събудихте? 0
T---a -ak-v--estn-- -e-ab-nir-? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért lett tanár? За-- с-ана-те-учи-ел? З___ с_______ у______ З-щ- с-а-а-т- у-и-е-? --------------------- Защо станахте учител? 0
Ti -a --k-- ve----- s-----n--a? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért hívott taxit? За-----е--е--ак-и? З___ в_____ т_____ З-щ- в-е-т- т-к-и- ------------------ Защо взехте такси? 0
Kog--v-d-a----? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Honnan jött? О-къд- дойдо--е? О_____ д________ О-к-д- д-й-о-т-? ---------------- Откъде дойдохте? 0
K----vidyakhte? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Hova ment? Къ-е--т--охт-? К___ о________ К-д- о-и-о-т-? -------------- Къде отидохте? 0
K-------ya-ht-? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Hol volt? К-де-бяхт-? К___ б_____ К-д- б-х-е- ----------- Къде бяхте? 0
Ko-o s-e------k--e? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek segítettél? Ти на ко-о--о--г--? Т_ н_ к___ п_______ Т- н- к-г- п-м-г-а- ------------------- Ти на кого помогна? 0
Kog--sr-s-c-na---e? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek írtál? Т- на-к-го-----? Т_ н_ к___ п____ Т- н- к-г- п-с-? ---------------- Ти на кого писа? 0
K----s-e-hch-a--te? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek válaszoltál? Т--н--ког--о-г----и? Т_ н_ к___ о________ Т- н- к-г- о-г-в-р-? -------------------- Ти на кого отговори? 0
K-g---az---n-----? K___ r____________ K-g- r-z-o-n-k-t-? ------------------ Kogo razpoznakhte?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…