Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   he ‫תארי הפועל‬

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

‫100 [מאה]‬

100 [me'ah]

‫תארי הפועל‬

te'arey hapo'al

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar héber Lejátszás Több
már egyszer – még soha ‫-ב- – --יי- לא‬ ‫___ – ע____ ל__ ‫-ב- – ע-י-ן ל-‬ ---------------- ‫כבר – עדיין לא‬ 0
kv-r-– -d-y--lo k___ – a____ l_ k-a- – a-a-n l- --------------- kvar – adayn lo
Volt már ön egyszer Berlinben? ‫---ת -ב--ב-רלי--‬ ‫____ כ__ ב_______ ‫-י-ת כ-ר ב-ר-י-?- ------------------ ‫היית כבר בברלין?‬ 0
k-a- –---a-n--o k___ – a____ l_ k-a- – a-a-n l- --------------- kvar – adayn lo
Nem, még soha. ‫לא,-----ן -א-‬ ‫___ ע____ ל___ ‫-א- ע-י-ן ל-.- --------------- ‫לא, עדיין לא.‬ 0
kva--–-a------o k___ – a____ l_ k-a- – a-a-n l- --------------- kvar – adayn lo
valaki – senki ‫מיש---- ---א-ד‬ ‫_____ – א_ א___ ‫-י-ה- – א- א-ד- ---------------- ‫מישהו – אף אחד‬ 0
haita/-a---k--- b--e--i-? h_________ k___ b________ h-i-a-h-i- k-a- b-b-r-i-? ------------------------- haita/hait kvar beberlin?
Ismer ön itt valakit (valakiket)? ‫א- -------ר - ---א----שהו?‬ ‫__ / ה מ___ / ה כ__ מ______ ‫-ת / ה מ-י- / ה כ-ן מ-ש-ו-‬ ---------------------------- ‫את / ה מכיר / ה כאן מישהו?‬ 0
h--t-/ha-t--v-r--e---l-n? h_________ k___ b________ h-i-a-h-i- k-a- b-b-r-i-? ------------------------- haita/hait kvar beberlin?
Nem, nem ismerek itt senkit. ‫ל-, -נ- -א--כי- / - -א- -----ד.‬ ‫___ א__ ל_ מ___ / ה כ__ א_ א____ ‫-א- א-י ל- מ-י- / ה כ-ן א- א-ד-‬ --------------------------------- ‫לא, אני לא מכיר / ה כאן אף אחד.‬ 0
h---a---it kv-r b---rli-? h_________ k___ b________ h-i-a-h-i- k-a- b-b-r-i-? ------------------------- haita/hait kvar beberlin?
még – már nem ‫ע-י-------ר לא‬ ‫_____ – כ__ ל__ ‫-ד-י- – כ-ר ל-‬ ---------------- ‫עדיין – כבר לא‬ 0
l-- a-a-- --. l__ a____ l__ l-, a-a-n l-. ------------- lo, adayn lo.
Sokáig marad még itt? ‫-- --- נש-ר-/-ת--ו- הר-ה?‬ ‫__ / ה נ___ / ת ע__ ה_____ ‫-ת / ה נ-א- / ת ע-ד ה-ב-?- --------------------------- ‫את / ה נשאר / ת עוד הרבה?‬ 0
lo----ayn-lo. l__ a____ l__ l-, a-a-n l-. ------------- lo, adayn lo.
Nem, már nem sokáig maradok itt. ‫----אנ- לא -שאר --ת -ו- -ר-ה---ן-‬ ‫___ א__ ל_ נ___ / ת ע__ ה___ ז____ ‫-א- א-י ל- נ-א- / ת ע-ד ה-ב- ז-ן-‬ ----------------------------------- ‫לא, אני לא נשאר / ת עוד הרבה זמן.‬ 0
l-- a---n lo. l__ a____ l__ l-, a-a-n l-. ------------- lo, adayn lo.
még valami – semmi ‫--ד--שה----לא -ו-ר‬ ‫___ מ___ – ל_ י____ ‫-ו- מ-ה- – ל- י-ת-‬ -------------------- ‫עוד משהו – לא יותר‬ 0
misheh- –--f-ex-d m______ – a_ e___ m-s-e-u – a- e-a- ----------------- mishehu – af exad
Szeretne még valamit inni? ‫--צ- - י ל---ת-עו- מ-ה--‬ ‫____ / י ל____ ע__ מ_____ ‫-ר-ה / י ל-ת-ת ע-ד מ-ה-?- -------------------------- ‫תרצה / י לשתות עוד משהו?‬ 0
mi--e-- - a- ---d m______ – a_ e___ m-s-e-u – a- e-a- ----------------- mishehu – af exad
Nem, már nem kérek semmit. ‫-א, -נ- -א-רו-ה-לשת-ת -ו-ר.‬ ‫___ א__ ל_ ר___ ל____ י_____ ‫-א- א-י ל- ר-צ- ל-ת-ת י-ת-.- ----------------------------- ‫לא, אני לא רוצה לשתות יותר.‬ 0
m-s---- –--f--x-d m______ – a_ e___ m-s-e-u – a- e-a- ----------------- mishehu – af exad
már valamit – még semmit ‫-בר-מ--ו-– -די-ן כ-ום‬ ‫___ מ___ – ע____ כ____ ‫-ב- מ-ה- – ע-י-ן כ-ו-‬ ----------------------- ‫כבר משהו – עדיין כלום‬ 0
a---/-----k--/mek--ah-k-'n -i-h--u? a______ m____________ k___ m_______ a-a-/-t m-k-r-m-k-r-h k-'- m-s-e-u- ----------------------------------- atah/at mekir/mekirah ka'n mishehu?
Evett már valamit? ‫אכ-ת כ-- -ש---‬ ‫____ כ__ מ_____ ‫-כ-ת כ-ר מ-ה-?- ---------------- ‫אכלת כבר משהו?‬ 0
lo--a-i l---e-ir/meki--h -a'- ---e-ad. l__ a__ l_ m____________ k___ a_ e____ l-, a-i l- m-k-r-m-k-r-h k-'- a- e-a-. -------------------------------------- lo, ani lo mekir/mekirah ka'n af exad.
Nem, még nem ettem semmit. ‫-א, --י-- לא אכ--י שום דבר-‬ ‫___ ע____ ל_ א____ ש__ ד____ ‫-א- ע-י-ן ל- א-ל-י ש-ם ד-ר-‬ ----------------------------- ‫לא, עדיין לא אכלתי שום דבר.‬ 0
a---- –---a- lo a____ – k___ l_ a-a-n – k-a- l- --------------- adayn – kvar lo
még valaki – már senki ‫עו--מ-שה--– -א-אף אח-‬ ‫___ מ____ – ל_ א_ א___ ‫-ו- מ-ש-ו – ל- א- א-ד- ----------------------- ‫עוד מישהו – לא אף אחד‬ 0
ada---–--v-r--o a____ – k___ l_ a-a-n – k-a- l- --------------- adayn – kvar lo
Szeretne még valaki kávét? ‫ע-- מ-שה--רו-ה קפה-‬ ‫___ מ____ ר___ ק____ ‫-ו- מ-ש-ו ר-צ- ק-ה-‬ --------------------- ‫עוד מישהו רוצה קפה?‬ 0
ad----–--va--lo a____ – k___ l_ a-a-n – k-a- l- --------------- adayn – kvar lo
Nem, már senki. ‫לא---- אח- -א רו-ה.‬ ‫___ א_ א__ ל_ ר_____ ‫-א- א- א-ד ל- ר-צ-.- --------------------- ‫לא, אף אחד לא רוצה.‬ 0
ata--a- --sh'------h----t od -----h? a______ n________________ o_ h______ a-a-/-t n-s-'-r-n-s-'-r-t o- h-r-e-? ------------------------------------ atah/at nish'ar/nish'eret od harbeh?

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…