Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ku Hokerên çawaniyê

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [sed]

Hokerên çawaniyê

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
már egyszer – még soha be-ê c-re-- - qet b___ c_____ - q__ b-r- c-r-k- - q-t ----------------- berê carekê - qet 0
Volt már ön egyszer Berlinben? Hûn-ber---ar-k-----B--l--- man? H__ b___ c_____ l_ B______ m___ H-n b-r- c-r-k- l- B-r-î-ê m-n- ------------------------------- Hûn berê carekê li Berlînê man? 0
Nem, még soha. N--------em-m. N__ q__ n_____ N-, q-t n-m-m- -------------- Na, qet nemam. 0
valaki – senki k-s-k-- -u-k-s k____ - t_ k__ k-s-k - t- k-s -------------- kesek - tu kes 0
Ismer ön itt valakit (valakiket)? L- -i-----e-î -as ---i-? L_ v__ k_____ n__ d_____ L- v-r k-s-k- n-s d-k-n- ------------------------ Li vir kesekî nas dikin? 0
Nem, nem ismerek itt senkit. N-- ----- v-r-tu kes- n-- n-k--. N__ e_ l_ v__ t_ k___ n__ n_____ N-, e- l- v-r t- k-s- n-s n-k-m- -------------------------------- Na, ez li vir tu kesî nas nakim. 0
még – már nem h------dî--a h__ - ê__ n_ h-n - ê-î n- ------------ hîn - êdî na 0
Sokáig marad még itt? H-n ê hîn----e-î -- ----b--în-n? H__ ê h__ g_____ l_ v__ b_______ H-n ê h-n g-l-k- l- v-r b-m-n-n- -------------------------------- Hûn ê hîn gelekî li vir bimînin? 0
Nem, már nem sokáig maradok itt. N-- -------vir zê---i----mîn--. N__ ê__ l_ v__ z______ n_______ N-, ê-î l- v-r z-d-t-r n-m-n-m- ------------------------------- Na, êdî li vir zêdetir namînim. 0
még valami – semmi t--te--d-- - t- --şt t_____ d__ - t_ t___ t-ş-e- d-n - t- t-ş- -------------------- tiştek din - tu tişt 0
Szeretne még valamit inni? H-n----w-z-n---şt-kî d-- -î-v-xwin? H__ d_______ t______ d__ j_ v______ H-n d-x-a-i- t-ş-e-î d-n j- v-x-i-? ----------------------------------- Hûn dixwazin tiştekî din jî vexwin? 0
Nem, már nem kérek semmit. Na, -u t-şt--î--i--nax-a---. N__ t_ t______ d__ n________ N-, t- t-ş-e-î d-n n-x-a-i-. ---------------------------- Na, tu tiştekî din naxwazim. 0
már valamit – még semmit ewil- --h-n-na e____ - h__ n_ e-i-î - h-n n- -------------- ewilî - hîn na 0
Evett már valamit? We ewi-î tu--iş----ar? W_ e____ t_ t___ x____ W- e-i-î t- t-ş- x-a-? ---------------------- We ewilî tu tişt xwar? 0
Nem, még nem ettem semmit. Na,--in-hî- -i---k -e--a---e. N__ m__ h__ t_____ n_________ N-, m-n h-n t-ş-e- n-x-a-i-e- ----------------------------- Na, min hîn tiştek nexwariye. 0
még valaki – már senki ye-e-î --n- êdî-tu--es-ti-e y_____ d___ ê__ t_ k__ t___ y-k-/- d-n- ê-î t- k-s t-n- --------------------------- yeke/î din- êdî tu kes tine 0
Szeretne még valaki kávét? K---k-/- q-hw--d--wa-e--ey-? K_______ q____ d______ h____ K-s-k-/- q-h-e d-x-a-e h-y-? ---------------------------- Kesekî/ê qehwe dixwaze heye? 0
Nem, már senki. N-, -----s---xw---. N__ t_ k__ n_______ N-, t- k-s n-x-a-e- ------------------- Na, tu kes naxwaze. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 kurd (kurmanji) (1-100)
Nem található videó!

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…