Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   sr Прилози

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [стотина]

100 [stotina]

Прилози

Prilozi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
már egyszer – még soha ве- ---н-----ј-ш-н----а в__ ј_____ – ј__ н_____ в-ћ ј-д-о- – ј-ш н-к-д- ----------------------- већ једном – још никада 0
P-ilo-i P______ P-i-o-i ------- Prilozi
Volt már ön egyszer Berlinben? Ј-с-е--- ве--је-н-м б-ли------л--у? Ј____ л_ в__ ј_____ б___ у Б_______ Ј-с-е л- в-ћ ј-д-о- б-л- у Б-р-и-у- ----------------------------------- Јесте ли већ једном били у Берлину? 0
P---ozi P______ P-i-o-i ------- Prilozi
Nem, még soha. Н-,-ј----ика-а. Н__ ј__ н______ Н-, ј-ш н-к-д-. --------------- Не, још никада. 0
već j-dn-- - --- --kada v__ j_____ – j__ n_____ v-c- j-d-o- – j-š n-k-d- ------------------------ već jednom – još nikada
valaki – senki н-к- - нико н___ – н___ н-к- – н-к- ----------- неко – нико 0
v-ć -ednom –-j---nik--a v__ j_____ – j__ n_____ v-c- j-d-o- – j-š n-k-d- ------------------------ već jednom – još nikada
Ismer ön itt valakit (valakiket)? П-з--ј--е--- ов---н-к---? П________ л_ о___ н______ П-з-а-е-е л- о-д- н-к-г-? ------------------------- Познајете ли овде некога? 0
v--́-j--n-- ----š n-k-da v__ j_____ – j__ n_____ v-c- j-d-o- – j-š n-k-d- ------------------------ već jednom – još nikada
Nem, nem ismerek itt senkit. Н-,-ја ---по--а--- о-де-н----а. Н__ ј_ н_ п_______ о___ н______ Н-, ј- н- п-з-а-е- о-д- н-к-г-. ------------------------------- Не, ја не познајем овде никога. 0
Jes---l---e-́ j-d-o- ---- u---r---u? J____ l_ v__ j_____ b___ u B_______ J-s-e l- v-c- j-d-o- b-l- u B-r-i-u- ------------------------------------ Jeste li već jednom bili u Berlinu?
még – már nem још - н--в--е ј__ – н_ в___ ј-ш – н- в-ш- ------------- још – не више 0
Jest- ---v---------- b-li-u B-r----? J____ l_ v__ j_____ b___ u B_______ J-s-e l- v-c- j-d-o- b-l- u B-r-i-u- ------------------------------------ Jeste li već jednom bili u Berlinu?
Sokáig marad még itt? О----е-- ли ј-- --г-----е? О_______ л_ ј__ д___ о____ О-т-ј-т- л- ј-ш д-г- о-д-? -------------------------- Остајете ли још дуго овде? 0
Jes---li v--- -----m -i-i u-B------? J____ l_ v__ j_____ b___ u B_______ J-s-e l- v-c- j-d-o- b-l- u B-r-i-u- ------------------------------------ Jeste li već jednom bili u Berlinu?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Н-, ја -- -ст-ј-- -иш-----о-о-д-. Н__ ј_ н_ о______ в___ д___ о____ Н-, ј- н- о-т-ј-м в-ш- д-г- о-д-. --------------------------------- Не, ја не остајем више дуго овде. 0
N-,--oš---ka-a. N__ j__ n______ N-, j-š n-k-d-. --------------- Ne, još nikada.
még valami – semmi ј-- ------–-ниш-- в-ше ј__ н____ – н____ в___ ј-ш н-ш-о – н-ш-а в-ш- ---------------------- још нешто – ништа више 0
Ne- j------ada. N__ j__ n______ N-, j-š n-k-d-. --------------- Ne, još nikada.
Szeretne még valamit inni? Же-ит--ли ј-ш -е-то п-пи-и? Ж_____ л_ ј__ н____ п______ Ж-л-т- л- ј-ш н-ш-о п-п-т-? --------------------------- Желите ли још нешто попити? 0
N-- -oš--i--d-. N__ j__ n______ N-, j-š n-k-d-. --------------- Ne, još nikada.
Nem, már nem kérek semmit. Н-- ј- -е--е-им-ни--а--и--. Н__ ј_ н_ ж____ н____ в____ Н-, ј- н- ж-л-м н-ш-а в-ш-. --------------------------- Не, ја не желим ништа више. 0
nek--– -iko n___ – n___ n-k- – n-k- ----------- neko – niko
már valamit – még semmit в-ћ--е-т- – ј---н-ш-а в__ н____ – ј__ н____ в-ћ н-ш-о – ј-ш н-ш-а --------------------- већ нешто – још ништа 0
n-k--- --ko n___ – n___ n-k- – n-k- ----------- neko – niko
Evett már valamit? Ј-с-е л--в-ћ-н-што--е--? Ј____ л_ в__ н____ ј____ Ј-с-е л- в-ћ н-ш-о ј-л-? ------------------------ Јесте ли већ нешто јели? 0
ne-- - --ko n___ – n___ n-k- – n-k- ----------- neko – niko
Nem, még nem ettem semmit. Н-,----јо--нис-- -и-та -------е--. Н__ ј_ ј__ н____ н____ ј__ / ј____ Н-, ј- ј-ш н-с-м н-ш-а ј-о / ј-л-. ---------------------------------- Не, ја још нисам ништа јео / јела. 0
Pozna---- l- -----n-kog-? P________ l_ o___ n______ P-z-a-e-e l- o-d- n-k-g-? ------------------------- Poznajete li ovde nekoga?
még valaki – már senki још----о-----ко ви-е ј__ н___ – н___ в___ ј-ш н-к- – н-к- в-ш- -------------------- још неко – нико више 0
P--n--e-- l- -v-e-n-k--a? P________ l_ o___ n______ P-z-a-e-e l- o-d- n-k-g-? ------------------------- Poznajete li ovde nekoga?
Szeretne még valaki kávét? Ж-ли-ли-ј-ш--ек- каф-? Ж___ л_ ј__ н___ к____ Ж-л- л- ј-ш н-к- к-ф-? ---------------------- Жели ли још неко кафу? 0
P-znaj-te li ovd---eko--? P________ l_ o___ n______ P-z-a-e-e l- o-d- n-k-g-? ------------------------- Poznajete li ovde nekoga?
Nem, már senki. Н-- ---о више. Н__ н___ в____ Н-, н-к- в-ш-. -------------- Не, нико више. 0
N-- -a -e ----a-em--v-e ni---a. N__ j_ n_ p_______ o___ n______ N-, j- n- p-z-a-e- o-d- n-k-g-. ------------------------------- Ne, ja ne poznajem ovde nikoga.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…