Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   zh 副词

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100[一百]

100 [Yībǎi]

副词

fùcí

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
már egyszer – még soha 已经一次-从来没有 已________ 已-一-–-来-有 --------- 已经一次–从来没有 0
f-cí f___ f-c- ---- fùcí
Volt már ön egyszer Berlinben? 您-已经 ----林 了 --？ 您 已_ 去_ 柏_ 了 吗 ？ 您 已- 去- 柏- 了 吗 ？ ---------------- 您 已经 去过 柏林 了 吗 ？ 0
f-cí f___ f-c- ---- fùcí
Nem, még soha. 不---- -过-。 不_ 还_ 去_ 。 不- 还- 去- 。 ---------- 不， 还没 去过 。 0
yǐj-ng--ī-ì – -óngl-- --iyǒu y_____ y___ – c______ m_____ y-j-n- y-c- – c-n-l-i m-i-ǒ- ---------------------------- yǐjīng yīcì – cónglái méiyǒu
valaki – senki 某人----无-，--人 某___________ 某-，-人-无-，-有- ------------ 某人，有人–无人，没有人 0
yǐj--g-yīc- - -ónglá----i-ǒu y_____ y___ – c______ m_____ y-j-n- y-c- – c-n-l-i m-i-ǒ- ---------------------------- yǐjīng yīcì – cónglái méiyǒu
Ismer ön itt valakit (valakiket)? 您---- 有-识--- --？ 您 在__ 有___ 人 吗 ？ 您 在-儿 有-识- 人 吗 ？ ---------------- 您 在这儿 有认识的 人 吗 ？ 0
yǐ--n- yī-----c--gl----éiyǒu y_____ y___ – c______ m_____ y-j-n- y-c- – c-n-l-i m-i-ǒ- ---------------------------- yǐjīng yīcì – cónglái méiyǒu
Nem, nem ismerek itt senkit. 不- - 在-儿 -认--- 。 不_ 我 在__ 不__ 人 。 不- 我 在-儿 不-识 人 。 ---------------- 不， 我 在这儿 不认识 人 。 0
n-- ---īng ----ò-b---nle m-? n__ y_____ q____ b______ m__ n-n y-j-n- q-g-ò b-l-n-e m-? ---------------------------- nín yǐjīng qùguò bólínle ma?
még – már nem 还–不再有 还____ 还-不-有 ----- 还–不再有 0
n-n---j-ng q--u- b---------? n__ y_____ q____ b______ m__ n-n y-j-n- q-g-ò b-l-n-e m-? ---------------------------- nín yǐjīng qùguò bólínle ma?
Sokáig marad még itt? 您 还要--这----很- 吗-？ 您 还_ 在__ 呆 很_ 吗 ？ 您 还- 在-里 呆 很- 吗 ？ ----------------- 您 还要 在这里 呆 很久 吗 ？ 0
n-n y---n- qù-u--b-lín-----? n__ y_____ q____ b______ m__ n-n y-j-n- q-g-ò b-l-n-e m-? ---------------------------- nín yǐjīng qùguò bólínle ma?
Nem, már nem sokáig maradok itt. 不- 这--我 不--呆 了 。 不_ 这_ 我 不___ 了 。 不- 这- 我 不-多- 了 。 ---------------- 不， 这里 我 不再多呆 了 。 0
Bù, -ái --i-qùguò. B__ h__ m__ q_____ B-, h-i m-i q-g-ò- ------------------ Bù, hái méi qùguò.
még valami – semmi 还有----有了 还_______ 还-什-–-有- -------- 还有什么–没有了 0
Bù, -á--m---q--uò. B__ h__ m__ q_____ B-, h-i m-i q-g-ò- ------------------ Bù, hái méi qùguò.
Szeretne még valamit inni? 您--- -点--么---？ 您 还_ 喝_ 什_ 吗 ？ 您 还- 喝- 什- 吗 ？ -------------- 您 还要 喝点 什么 吗 ？ 0
B-, --i mé- --gu-. B__ h__ m__ q_____ B-, h-i m-i q-g-ò- ------------------ Bù, hái méi qùguò.
Nem, már nem kérek semmit. 不- ---想-喝-了 不_ 我 不_ 喝 了 不- 我 不- 喝 了 ----------- 不， 我 不想 喝 了 0
M-u-rén--y-u-é- ---- -én, -éiy--rén M__ r___ y_____ – w_ r___ m________ M-u r-n- y-u-é- – w- r-n- m-i-ǒ-r-n ----------------------------------- Mǒu rén, yǒurén – wú rén, méiyǒurén
már valamit – még semmit 已-有–还-有 已______ 已-有-还-有 ------- 已经有–还没有 0
M-u r-n- ---rén – wú rén- m-iyǒ-r-n M__ r___ y_____ – w_ r___ m________ M-u r-n- y-u-é- – w- r-n- m-i-ǒ-r-n ----------------------------------- Mǒu rén, yǒurén – wú rén, méiyǒurén
Evett már valamit? 您-已- ---了 - ？ 您 已_ 吃_ 了 吗 ？ 您 已- 吃- 了 吗 ？ ------------- 您 已经 吃过 了 吗 ？ 0
M-u rén,----rén-–--ú--é-- mé--ǒu-én M__ r___ y_____ – w_ r___ m________ M-u r-n- y-u-é- – w- r-n- m-i-ǒ-r-n ----------------------------------- Mǒu rén, yǒurén – wú rén, méiyǒurén
Nem, még nem ettem semmit. 还-，-我 还什么 都-没吃-呢 还__ 我 还__ 都 没_ 呢 还-， 我 还-么 都 没- 呢 ---------------- 还没， 我 还什么 都 没吃 呢 0
nín-zà- zh-'-r -ǒ--r----í d----n--a? n__ z__ z_____ y__ r_____ d_ r__ m__ n-n z-i z-è-e- y-u r-n-h- d- r-n m-? ------------------------------------ nín zài zhè'er yǒu rènshí de rén ma?
még valaki – már senki 还-人–--了 还______ 还-人-没-了 ------- 还有人–没人了 0
B-, -- zà- ----er bù-rèn--- -é-. B__ w_ z__ z_____ b_ r_____ r___ B-, w- z-i z-è-e- b- r-n-h- r-n- -------------------------------- Bù, wǒ zài zhè'er bù rènshí rén.
Szeretne még valaki kávét? 还 有--要--啡-吗-？ 还 有_ 要 咖_ 吗 ？ 还 有- 要 咖- 吗 ？ ------------- 还 有人 要 咖啡 吗 ？ 0
H-i---bù zài-yǒu H__ – b_ z__ y__ H-i – b- z-i y-u ---------------- Hái – bù zài yǒu
Nem, már senki. 不- -有----。 不_ 没__ 了 。 不- 没-人 了 。 ---------- 不， 没有人 了 。 0
H-i --bù zà- -ǒu H__ – b_ z__ y__ H-i – b- z-i y-u ---------------- Hái – bù zài yǒu

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kínai (egyszerűsített) (1-100) MP3 kínai (egyszerűsített) (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…